Flemming Rose egyetért azzal, hogy a sajtószabadság nem jelent egyet bárminek a leközlésével. A Jyllands-Posten nem közölne pornográf képeket, káromkodó szavak is csak ritkán kerülnek a lapba. Az ilyen megfontolás az etikai normákon és jó ízlésen alapuló önmegtartóztatást jelenti, amely szerkesztésnek is nevezhető. A 12 karikatúra azonban másról szólt: válasz volt az öncenzúra számos súlyos esetére Európában, amelyeket az iszlám ügyekkel kapcsolatban terjedő félelem okozott. A dán szerkesztő szerint az európaiaknak ezzel szembe kell nézniük, állásfoglalásra kell késztetniük a mérsékelt muzulmánokat. A Jyllands-Posten célja nem az indokolatlan provokáció volt, még kevésbé erőszakos megmozdulások kiváltása szerte az egész muzulmán világban, hanem az öncenzúra egyre szűkülő határait akarta ismét kitágítani a karikatúrákkal.
Flemming Rose egyebek között azzal példálódzott, hogy a múlt szeptemberben egy dán humorista Jyllands-Postennek úgy nyilatkozott: nem lennének aggályai azzal, hogy kamerák előtt egy Bibliára vizeljen, de ugyanezt nem merné megtenni a koránnal. Az öncenzúra másik példájaként említette a londoni Tate galéria esetét, ahol eltávolították John Latham avantgard művész installációját, amely a Korán, a Biblia és a Talmud darabokra tépését ábrázolja. A múzeum azzal érvelt, hogy nem akarja felzaklatni a kedélyeket a londoni terrortámadások után. A szerkesztő szerint karikatúristák úgy álltak hozzá az iszlámhoz, mint ahogy a kereszténységhez, a buddhizmushoz vagy más valláshoz. Egyenlőnek tekintették a dániai muszlimokat, és ezzel lényegében azt üzenték, betagolják őket is a dán szatíra hagyományaiba, mivel nem idegenek, hanem a dán társadalom részei. A karikatúrák tehát a muzulmánok befogadását jelentik, nem a kirekesztésüket - fejtegette Flemming Rose.
A Mohamed prófétát turbánjában bombával ábrázoló rajzot Flemming Rose úgy értelmezi, hogy egyesek a próféta nevében elkövetett terrorcselekményekkel túszul ejtették az iszlám vallást. Megjegyezte, hogy a szóban forgó karikatúra szerzője már rajzolt karikatúrát a keresztre feszített Jézusról, dollárbankókkal a szemein, valamint Dávid-csillagot egy bomba gyutacsára erősítve, de akkor mégsem gyújtott fel senki nagykövetségeket. Úgy ítélte meg, hogy nem a vallás tiszteletét, hanem meghunyászkodást követel az a hívő, aki vallási tabuinak tiszteletben tartását követeli a nem hívőktől is. Szaúd-Arábiában letartóztathatják azokat, akik keresztet hordanak a nyakukban, vagy biblia van a bőröndjükben, míg a dániai muzulmánoknak mecseteik, iskoláik, televízióik vannak. A szerző Karl Popper filozófusra is hivatkozik, aki szerint nem szabad toleránsnak lenni az intoleránsokkal szemben.

MTI - fideszfrakcio.hu