Kilencvenezer hektár a belvízzel elöntött terület nagysága Magyarországon, tájékoztatta lapunkat Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivője. A helyzet Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a legkritikusabb, ezekről a területekről összesen negyven embert kellett kitelepíteni. A hét vége óta annyiban javult a helyzet, további személyeknek nem kellett elhagyniuk lakhelyüket.
Rossz hír, hogy a hét közepétől újabb jelentős mennyiségű esőt jósolnak a meteorológusok. A szakemberek azonban bizakodók, s remélik, hogy addig némileg javul a ma még veszélyesnek tűnő helyzet. Komárom-Esztergom megyében a múlt hét pénteken több mint ötszáz hektáros területen állt víz. Pontos adatok hiányában egyelőre csak remélni lehet, hogy valószínűleg csak kisebb mértékben nőtt a vízzel borított földek nagysága.
A mostani helyzetet súlyosbítja, hogy az ősszel is nagy területek kerültek víz alá, s ez a belvíz megfagyott a földeken, amelyre később ráesett a hó - mondta lapunknak Bakondi György. Az OKF korábbi főigazgatója az emlékezetes 1999-es belvízkatasztrófáról kifejtette: számukra akkor vált világossá, hogy a tüneti kezelés nem elég. A probléma megelőzése mindennél fontosabb, az utólagos védekezés és szivattyúzás ugyanis legfeljebb a halaszthatatlan problémák azonnali kezelésére elegendő. Ráadásul a megelőzés nemcsak olcsóbb, de általa a nagyobb baj is elkerülhető.
A megelőzés viszont komplex feladat, ezért jogi szabályozást igényel. A földterületeket - az eltérő tulajdoni viszonyok miatt - rendszeres felügyelet alatt kell tartani, emellett össze kell kapcsolni a különböző vízelvezető rendszereket, és az állami, magán, illetve önkormányzati tulajdonban lévő vízelvezetők karbantartási munkáit is össze kell hangolni. Ezen kívül nem volna szabad olyan területekre építési engedélyt kiadni, amelyről tudható, hogy veszélyezteti a belvíz. Ennek a komplett finanszírozási, hatósági és szabályozási feladatsornak a munkálatai már hét évvel ezelőtt megkezdődtek - erősítette meg a volt katasztrófavédelmi vezető. 1999-ben, majd 2000-ben és 2001-ben a helyreállításon túl komoly összeget áldozott az Orbán-kormány a munkákra, melyek célja a csatornák és vízelvezetők építése, valamint a meglévők kapacitásának bővítése volt. A kormányváltás után a kedvező folyamat sajnos megszakadt, a kampány során ígért beruházások nem jutottak el a megvalósításig. Például az idén is hiába különített el hárommilliárd forintot a kormányzat a belvíz kezelésére, és hiába kért ebből az összegből számos önkormányzat a megelőzésre, ha eddig nem utalták át senkinek a pénzt. Ezért most a legdrágább megoldást választották: a szivattyúzást. Bakondi György szerint, ha a hárommilliárd forint egy részét a legveszélyeztetettebb területek belvíz-megelőzési munkálataira fordították volna, most nem lenne baj.
A volt főigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi évekhez képest az idei télen nagyobb mennyiségben halmozódott fel a hó. Ez nagyobb árvíz kialakulásának veszélyét rejti magában, ha a tavaszias felmelegedés tartós lesz, és jelentősebb eső kíséri. Az árvízkezelés területén sem történt jelentős előrelépés - húzta alá a szakember -, számos, a kormányzat által ígért lépés nem valósult meg. Így nem erősítették meg a kritikus térségekben lévő gátakat, nem történt mederkotrás, és nem készültek el a tervezett víztározók sem, amelyek segítségével csökkenthető lenne a megáradt folyók vízszintje.

Forrás: Hídlap