Lassan meglátjuk a Fidesz programját. Hány oldalas lesz, mikor találkozhatunk vele? Ugye itt van a Széchenyi Terv, amiről a hét végén már volt szó. Vannak kivonatos gondolatok belőle?

Mióta a köztársasági elnök úr kiírta a választást, számos interjút adtam és szinte kivétel nélkül mindenhol a Fidesz terveiről faggattak, tehát ugyan nem mutattuk be még összefogott, kis kötet formájában a programunkat, de már a nagy részét bemutattuk szóban. Ennek élén a munkahelyteremtés áll. Mi a legnagyobb bajnak azt látjuk, hogy Magyarországon mintegy 700 ezer olyan ember van, akik nem rendelkeznek biztos megélhetési forrással. Vagy egyáltalán nincs munkájuk, vagy csak alkalmilag, tehát első helyre a munkahely elvesztésétől való félelem fölszámolását és a munkájukat vesztett emberek megsegítését, vagyis új munkahelyeket tartujuk fontosnak. Ezért a tb-járulék csökkentését, a 29 százalékpontról 19-re történő július elsejétől megvalósítandó csökkentését tettük az első helyre. Utána a 14. havi nyugdíjra vonatkozó terveinket is bemutattuk, utána pedig az új Széchenyi Terv programját is bemutathattam Balatonfüreden, a múlt hét végén, amely két célt helyez a teendők közül az első helyre: a munkahelyteremtést - erre egy 500 milliárdos alapot kívánunk fölállítani -, illetve a magyar kisvállalkozások megerősítését. Mi az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató magyar vállalkozásoktól várjuk elsősorban, hogy kenyérkereseti lehetőséget kínáljanak azoknak az embereknek, akik nem vállalkozók, hanem munkavállalók. Ehhez azonban föl kell szabadítani a vállalkozók egy részét. Bármilyen meglepő, Magyarországon nem a vállalkozás szabadsága érvényesül mintegy 800 ezer ember esetében, hanem az, amit úgy neveznek, hogy kényszervállalkozás. A célunk az, hogy az új Széchenyi Terv segítségével négy év alatt fölszabadítsuk a kényszervállalkozókat, hogy igazi vállalkozókká válhassanak és munkát tudjanak adni másoknak.

Haladjunk lépésről lépésre, hiszen néhány dolog elhangzott, ami talán bővebb kifejtést is megér. Itt van mindjárt a 14. havi nyugdíj és a 19 százalékpontos tb-járulék csökkentés. Ezeknek a fedezete még kérdéses és többször fölmerült már. Tehát, lehet-e erre egyáltalán válaszolni két bővített mondatban?

Lehet válaszolni, a hét vége óta pedig könnyen is tudunk válaszolni, mert a hét végén - ha jól figyeltem a hivatalban lévő miniszterelnököt -, ő elígért tízezer milliárd forintot, amely rendelkezésre áll az ő meglátása szerint. Ehhez képest a 14. havi nyugdíj csak 175 milliárd forintot jelent és a tb-járulék csökkentése is jóval kevesebbet. Jó lenne persze, ha nem veszítenénk el a realitásérzékünket. Tehát, ha két mondatban kell válaszolnom: ma Magyarországon minden évben 60-70 ezer ember elveszti az állását. Ez a magyar gazdaságnak pénzbe kerül, mert az ő teljesítményük kiesik a közös teljesítményből, illetve munkanélküli segélyt fizetünk. Egy munkanélkülire egy évben körülbelül 750 ezer forintot költünk, tehát az első lépés nem is az, hogy új munkahelyeket hozzunk létre, hanem az, hogy megvédjük a jelenlegi munkahelyeket. Az elmúlt egy évben 60 ezer ember vesztette el az állását. Ha nem hozzuk le a tb-járulékot, akkor megint el fogja veszíteni a következő évben 60 ezer ember az állását, tehát itt már önmagában egy kár elhárításával jelentős megtakarítást hozunk létre. Másodsorban pedig a tb-járulék csökkentés nem egy kósza ötlet, vagy ígéret, hanem egy bevált megoldás, hiszen mi már 1999-ben egyszer egy lépésben hat százalékkal levittük a tb-járulékot és az első évben 117 ezer, a második évben pedig 37 ezer új munkahelyet hoztunk lére. Tehát, 150 ezer munkahelyet egyszer már létrehoztunk tb-járulék csökkentés segítségével. Én ezért ezt nem ígéretnek, hanem megoldási javaslatnak, méghozzá egy bevált megoldási javaslatnak tekintem a tb-járulék csökkentést. A növekvő gazdasági teljesítmény, valamint az a tény, hogy nem kell munkanélküli segélyt fizetnünk azoknak, akiket egyébként vissza tudunk vinni a munkaerőpiacra, együtt megteremti a tb-járulék csökkentés alapját.

Az azonnal kieső pénz nem fog hiányozni valahonnan?

Először is, amikor új munkahelyek létrehozásáról beszélünk, akkor vannak olyan munkahelyek, amelyek azonnal létrehozhatók, mert tulajdonképpen a fű alatt már léteznek, csak nem adóznak. A Gazdasági Konzultáció keretében megkérdeztük a vállalkozókat, hogy szerintük ahhoz mit kell tenni, hogy a ma feketén alkalmazott munkásaikat bejelentsék és az ő munkahelyüket adózott munkahelyekké tegyék, vagy adózó munkahelyekké változtassák. Maguk a vállalkozók mondták, hogy ha van tb-járulék csökkentés azonnal, akkor azonnal meg fog nőni a foglalkoztatottaknak a száma, mert ők készen állnak arra, ha az állam végre nem kibabrálni akar velük, ha nem ellensége lesz a vállalkozóknak, hanem szolidáris lesz velük, és segíteni akar nekik abban, hogy embereket alkalmazhassanak, vagyis leviszi a járulék mértékét, akkor ők a következő héten már új munkahelyek ezreit fogják létrehozni. Ezért is tartom fontosnak, hogy nem négy év alatt kell csökkenteni a tb-járulékot, hanem július elsejével be kell vezetni a 29 százalékos tb-járulék helyett az új, 19 százalékos tb-járulékot.

A szándékban egyébként nincs különbség kormánypárti oldalon és az önök oldalán, tehát szintén munkahelyeket szeretnének teremteni, szintén szeretnének több pénzhez juttatni a kis- és közepes vállalkozásokat. Ez olvasható az Új Magyarország programban, amit hét vége óta szintén jól ismerünk. Tehát, akkor most a kérdés az, hogy hogyan tudná ön bizonyítani, hogy az önök receptje jobb?

Egyszer már kipróbáltuk, mint az előbb említettem. Másfelől az elmúlt egy évben elvesztette 60 ezer ember az állását. Ha ugyanazt fogjuk folytatni a következő egy évben, mint amit eddig tett a kormány, akkor ez meg fog ismétlődni. Tehát, itt sürgősen cselekedni kell, ezért mondom én, hogy a cselekvésnél pedig nem a kormány bölcsességére kell elsősorban hagyatkozni, hanem a magyar gazdaságot működtetők bölcsességére. A Gazdasági Konzultáció során maguk a vállalkozók mondták meg, hogy nekik mire van szükségük ahhoz, hogy munkahelyeket tudjanak létrehozni, hát miért nem hisszük el nekik? Ha ők egyszer azt mondják, hogy a tb-járulék magas szintje az akadálya annak, hogy ők több embernek adjanak munkát, akkor miért nem hisszük el nekik, miért mondja a kormány, hogy ez nem érdekes? Miért mondja azt, hogy nem csökkentem? Hátha egyszer a gazdasági kamarák, az érdekképviseleti szervezetek mind ezt mondják, akkor miért nem fogadjuk el? Nem a kormány működteti a magyar gazdaságot, hanem elsősorban a magyar vállalkozók működtetik. Munkát nem a magyar állam ad az embereknek, elsősorban a magyar vállalkozók adnak. Akkor miért nem velük akarunk szövetséget kötni? Miért nem akarunk velük megállapodni, az általuk fölvetett javaslatok legfontosabbikában, a tb-járulék csökkentésében? Mi azt mondjuk, hogy állapodjunk meg, jöjjön létre egy megállapodás, az állam nyújtson egy egyszerűbb adórendszert, kevesebb járulékot, tartsa be a kötelezettségeket, fizesse vissza az áfát, ne üldözze a magyar vállalkozókat és így tovább. A magyar vállalkozók pedig ezért cserébe vállalják azt, hogy új munkahelyek tíz- és százezreit fogják létrehozni. Mi egy ilyen megállapodás mellett állunk.

Ha már a vállalkozóknál tartunk, az ezer gondjuk mellett, az adminisztrációs túlterhelés, magas adó és a többi... Ön azt mondta hét végén, hogy a másik, talán legfontosabb problémájuk az, hogy nincs pénzük, tehát pénzhez kell juttatni őket és ez egy fő különbség. Másként képzelik el a kormányhoz képest, a kormány hitelt szeretne inkább nyújtani, önök pedig vissza nem térítendő támogatásokat.

Mi tőkejuttatásban gondolkodunk.

Erre mondta most a pénzügyminiszter, ha annyi vissza nem térítendő támogatást juttatnának el a vállalkozásokhoz, mint amennyi mondjuk kiolvasható az ön szándékából, vagy szándékaikból, akkor az egyszerűen tönkre is tehetné a magyar gazdaságot.

De miután már volt egy Széchenyi Terv egyszer, amely tőkejuttatásokkal próbálta megerősíteni a magyar vállalkozásokat, ezért nyugodtan mondhatjuk, hogy ez egy bevált, jó eredményt hozó kísérlet volt, tehát meg lehet ismételni. Nem kell félni tőle, nem tankönyvekből vesszük az ötletet, hanem a valóságos élet tapasztalataiból építkezünk. Ráadásul, ha belegondolunk, mit is csinál az Európai Unió? Az Európai Unió Magyarországnak nem hiteleket ad, az Európai Unió Magyarországnak bizonyos célokra, bizonyos vállalkozásokra, bizonyos fejlesztésekre vissza nem térítendő támogatást ad. Ezt azért csinálja, mert pontosan tudja, hogy mi szegény ország vagyunk. Egyébként nem járna nekünk ez az összeg. És ha hitelt adna, azzal mi nem mennénk semmire. Ugyanígy vannak a magyar vállalkozók is, összevetve a külföldi vállalkozókkal, mint ahogy Magyarország áll összevetve a szerencsésebb történelmi külföldi, nyugati államokkal. Hiába kínálgatunk mi hiteleket a magyar vállalkozóknak, ha nekik a problémájuk nem a hitel, hanem a tőkehelyzet. Senki sem jut hitelhez, ezt mindannyian magánemberként is megtapasztalhatjuk. Akinek nem rendezett a tőkehelyzete, akinek nincs fedezete, az nem jut hitelhez. A magyar gazdaság szereplőit, a magyar kézben lévő vállalkozásokat az jellemzi, hogy 40 éven keresztül semmilyen tőkét nem halmozhattak föl. Az elmúlt 15 év pedig inkább egy késpengén egyensúlyozásra emlékeztetett és legkevésbé sem a kisvállalkozások megerősödésének korszaka volt. Valamikor föl kell őket tőkésítenünk, meg kell őket erősítenünk, bizonyos pályázatok útján keresztül úgy, ahogy az Európai Unió teszi. Nekünk is meg kell őket erősítenünk, egyébként tönkre fognak menni és a magyar gazdaságban rejlő lehetőséget nem a magyar vállalkozók fogják kihasználni, hanem a külföldi nagy, vagy közepes méretű cégek, és a magyar gazdaságban rejlő hasznot is ők fogják bekasszírozni, és ők fogják hazavinni. Ilyen értelemben át fogjuk adni a lehetőségeket magyar kézből külföldiek kezébe. De nekünk nem egy külföldiek által befolyásolt és a külföldiek által lehetőségében kihasznált Magyarországra van szükségünk, hanem egy olyan Magyarországra, amely a lehetőségét elsősorban a magyaroknak tartogatja, egy olyan Magyarországra, ahol a magyar ember a legfontosabb és az itt meglévő lehetőséget - legyen szó tőkejuttatásról, legyen szó európai uniós pénzekről, legyen szó adórendszerről, vagy közbeszerzésről -, elsősorban a magyarok felé kell terelni.

Központi gondolata volt ez a hétvégi beszédének. Elnök úr, ebben a mondatában, hogy "legyen egy hely a világon, ahol a magyarok a legfontosabbak", és az imént kifejtett módokban mennyi a szív és mennyi a megvalósítható technológia?

Nézzük, a külföldiek hogy csinálják? Gazdasági Konzultációból hozom a példákat. Azt mondja egy meglehetősen nagy, magyar kézben lévő tejipari társaság tulajdonosa, hogy Ausztriába kivitték a Magyarországon megtermelt tejet, bemutatták a kereskedőknek, jobb minőségű volt, mint az osztrák, lényegesen olcsóbb volt, mint az osztrák. Ezt az osztrákok is elismerték, de azt mondták, köszönik, egy litert sem kérnek. Mert ők osztrák tejet árulnak. Ugyanez a magyar gabonaipar esetében, a búzával. Minden ország védi a saját piacát úgy, természetesen, hogy az Európai Unió által meghatározott szabályokat nem sérti meg. Minden ország a lehető legerőteljesebb piacvédelmet valósítja meg, leszámítva Magyarországot. Mi, mintha örülnénk annak, hogy a magyar lehetőségeket külföldiek használják ki. Ezen változtatni kell. Ennek megvannak a módjai. Más országoktól el kell lesni, legyen szó élelmiszeriparról, legyen szó élelmiszerbiztonságról, legyen szó minőségi követelményekről, határrendészeti eljárásokról, adózásról és így tovább. Tehát, úgy ahogyan a franciák, az angolok, a németek, meg az osztrákok tudják védeni a saját érdekeiket, és megvan ehhez a tudásuk, meg a technikájuk, ezeket nekünk is alkalmazni kell. Semmi akadálya nincs annak, hogy ezt megtegyük, az a kérdés, hogy van-e bennünk elszántság, van-e bennünk szándék.

A gazdákat említi. Visszajöhetnek-e a családi gazdaságoknak azok a támogatási formái, amit önök 2002 előtt fontosnak ítéltek?

Abban a formában már nem jöhetnek vissza, mert most már ütköznének néhány európai uniós szabállyal, de más, ugyanezt a célt szolgáló, hasonlóképpen hasznos formák, amelyek összeférnek az uniós szabályokkal, azok ismét bevezethetők. A MAGOSZ egyébként ki is dolgozta az erre vonatkozó javaslataikat, ezeket mi megvitattuk és elfogadtuk. Tehát, a magyar gazdák által kidolgozott mezőgazdasági program rendelkezésre áll. Nemcsak a Fidesznek, hanem az egész országnak a rendelkezésére áll.

Tudna esetleg ebből valamit részletezni?

A legfontosabb a termőföld magyar kézben tartása. Itt egyértelműen kell fogalmazni, nagyon kevés vagyontárgy maradt most már magyar nemzeti kézben, tulajdonban, ami még megvan, azt meg is kell tartani. Első helyen a termőföld. Itt a MAGOSZ azt javasolja - én egyetértek velük -, hogy beszéljünk világosan, és mondjuk ki, hogy pontosan annyi termőföldet szerezhetnek a külföldiek Magyarországon, mint amennyit mi szerzünk ott. Tehát, nézzük meg, hogy Ausztriában, ha valaki földet akar vásárolni, akkor az sikerülhet-e neki, vagy sem. Nem, mert Ausztriában magyar ember egy négyzetméternyi földet nem fog vásárolni, holott egyébként szabad a földvásárlás. Ha Franciaországba kimegy egy magyar és termőföldet akar vásárolni, nagyon komoly nehézségekbe fog ütközni, szemben a magyar állapotokkal, ahol ilyen nehézségek szinte egyáltalán nincsenek. Tehát, ezt tesszük az első helyre, a termőföld megvédését. A második dolog az, hogy véget kell vetni annak, hogy a támogatások tekintélyes része végül is nem a gazdák zsebében landol, hanem a kereskedőkében. A MAGOSZ azt javasolja, hogy oldjuk meg, hogy a termelőknek járó támogatások ne vándoroljanak át áttételeken keresztül a tárolóhelyiségekkel rendelkező kereskedőkhöz, erre is megvannak a szükséges elgondolások és tervek - mármint ennek a megakadályozására. A harmadik fontos dolog az, hogy a mezőgazdasági termelők tulajdont tudjanak szerezni az élelmiszeriparban, ezért új és egyszerű szabályokat kell létrehozni az élelmiszeripari kisvállalkozások számára, amelyek kis feldolgozóipari üzemek lesznek majd és a termelők, vagyis a gazdák rendelkeznének részvénytulajdonnal, vagy tulajdonrész-aránnyal. Ezeknek egy hálózatát építjük föl az országban, és erre telepítünk aztán egy kereskedelmi hálózatot is. Ez nem négyéves program. Az első néhány fontos lépést meg lehet tenni az előttünk álló négy évben, de kifejlett formájában ehhez valószínűleg négy, de inkább nyolc év teljes gazdabarát mezőgazdasági kormányzata lesz majd szükséges.

Embergazdálkodással folytassuk. Személyi változásokról szeretnék önnel beszélgetni. Két új szóvivője van a Fidesznek: Szijjártó Péter és Selmeczi Gabriella. Mi az indoka ennek? Illetőleg van egy másik hír, hogy megtalálták az úgynevezett szerverügy három lehetséges felelősét a Fidesz-frakcióban, vagy a munkatársi gárdában. Van-e bármilyen összefüggés a két hír között, tud-e erről valamit?

Tudomásom szerint nincs, ezzel a számítógépes üggyel nem is foglalkozunk már, látom, hogy a kampányfőnök igyekezett rendbe tenni a dolgokat, és le is zárta az ügyet. Én a jelentőségét a dolognak inkább a komikum birodalmába sorolnám. Ha jól értem, akkor olyan fontos információkhoz juthattunk hozzá - kétségkívül kalandos módon -, mint hogy hogyan fog kinézni Hiller István a szagosítós spray-n, meg a kulcstartón, meg a pólón, meg egymás mellett hogy néz ki Che Guevara, meg az MSZP elnöke, tehát én az egészet körülbelül ezen a szinten tartom.

Úgy értelmezem, hogy azt mondja, nincs semmiféle összefüggés a Fidesz kommunikációs átalakítása és a szerverügy között.

Úgy van, örülök annak, hogy a kampányfőnök úr a dolgok végére járt és lezárta. Ami az átalakításokat illeti, itt van egy mindenki által ismert tény, véget ért az Országgyűlés munkája, az Országgyűlésnél számos sajtómunkatárs dolgozott, semmi értelme fönntartani a sajtóosztályt a parlamenti frakciónk mellett, hiszen ott már a képviselők sem dolgoznak, hiszen vége a parlamentnek, ezért minden munkatársat áthoztunk a kampányközpontba, a kampány sajtóosztályára, és ezért átszervezéseket kellett végrehajtani. Ez is rendjén van, és most már minden képviselőnek - hiszen nincsen parlament - az a dolga, hogy a kampánnyal foglalkozzon, ezért történt az, hogy új szóvivők is munkába álltak, akik egyébként egyúttal parlamenti képviselők. Én ennek örülök egyébként, mert az erőnket most már egyesíteni kell, és a Fidesz környékén fellelhető összes erőt mind a kampány szolgálatába kell állítani.

A múlt héten beszélgettem Áder János frakcióvezetővel, aki még arról számolt be, hogy gyűjtik az aláírásokat, hogy legyen rendkívüli ülés és már megbeszéltük a témákat, amiket szerettek volna oda hozni a rendkívüli ülésre, az egyikről viszont nem beszéltünk, ez a kedvezményes áfakörbe vonandó, nagy munkaigényű szolgáltatások. A kormánynak van is álláspontja, sorolom: otthonápolás, lakásfölújítási szolgáltatások, a kis értékű szolgáltatások.

Nézzük, hogy miről van szó. Arról van szó, hogy az Európai Unió hozott egy döntést, amelyben lehetővé tette, hogy bizonyos szolgáltatásoknak az áfáját a legmagasabb kulcsból, tehát a 20 százalékosból - ez most Magyarországon a legmagasabb kulcs -, levigyük az alacsonyabba. Ez két lehetőséget jelent, vagy 15 százalékra csökkentjük, vagy pedig öt százalékra. Mi azt javasoljuk, hogy éljünk ezzel a lehetőséggel, végre az Európai Unióból jön egy jó hír, egy igazi lehetőség, aminek nyertesei lehetnek sok tíz-, vagy százezren Magyarországon, hát éljünk ezzel a lehetőséggel! Vigyük le valóban két termékcsoport áfáját a 20 százalékból az ötbe. De ez 15 százalékos árcsökkentést jelent. A vita ott van a kormány és mi közöttünk, hogy mi legyen ez a két termékcsoport. Ennek egyébként határideje van, mármint a szándék bejelentésének, mert március 31-ig ezt az Unióval tudatnunk kell. Mi azt mondjuk, hogy azt a két területet jelöljük meg, ahol egyébként a legtöbb ember új munkalehetőségét tudjuk a döntéseinkkel létrehozni. Szerintünk ez a lakások fölújítása és kibővítése. Az ezzel kapcsolatos munka, itt olyan szakmákról van szó, mint a kőműves szolgáltatás, vagy a vízvezeték-szerelő, vagy a szobafestő, tehát az általuk végzett munkát terhelő áfát 15 százalékkal lehet csökkenteni. Ez egy jelentős árcsökkenés és sok új munkahely is egyúttal. Másfelől van lehetőség arra, hogy a szociális megfontolású lakásépítést is teljes egészében ide utaljuk. Tehát, a szociális lakások fölépítésében végzett szakmai és kisegítő munkát - tehát szakmunkát és segédmunkát - szintén csak öt százalékkal terheljük meg. Mi azt javasoljuk, hogy ez legyen a legfontosabb, mert ez érinti a legtöbb embert, sok tízezer embert.

Elképzelhető, hogy a dolog automatikusan megoldódik, miután a Pénzügyminisztérium felkérést kapott arra, hogy definiálja a szociális lakásépítés fogalmát, azt építsék bele a magyar jogrendszerbe, és ezáltal tulajdonképpen kormánydöntés nélkül is kedvezményes áfakörbe tartozhat.

Ezt úgy kell csinálni, ahogy a csehek csinálják. A csehek úgy definiálták ezt a kört - mert ebbe az Unió nem szól bele, ezt a magyar állam maga határozza meg -, hogy a cseh lakásépítés 80-90 százaléka abba tartozik. Erre nekünk van egy javaslatunk, mi azt gondoljuk, hogy az minősül szociális, vagy társadalmi megfontolású, társadalmilag hasznos lakásépítésnek, ahol állami támogatást vesznek igénybe. Ez két területet jelent, ott, ahol szocpolt vesznek igénybe, azt minősítsük szociális célú lakásépítésnek és ott, ahol az állam által támogatott hitelt fölveszik, az szintén minősüljön társadalmilag hasznos, tehát szociális célú lakásépítésnek. Így a magyar építőipar teljesítményének egy tekintélyes részét be tudjuk vinni egy alacsony áfakulcsba. Ez azt jelenti, hogy sok tízezer új munkahelyet tudunk majd létrehozni. A kormány javaslatát, ami a szociális otthoni ellátásra vonatkozik azért nem támogatjuk, mert az ma is nulla százalék, a nullát nem lehet csökkenteni, fölösleges azt belesorolni, de szerintem valami szakmai hiba lehet ott a Pénzügyminisztérium háza táján. Mi Otthonteremtés Plusz csomagnak nevezzük ezt, és azt reméljük, hogy sok, ma még feketén, vagy szürkén létező munkahely adózó munkahellyé változhat, valamint csökkenhet a lakásépítés-, kibővítés, -fölújítás ára is a polgárok, illetve a megrendelők számára.

Nézzük az otthonteremtési támogatásokat. Hogyan lehet a fiatalokat kedvezményes lakáshitelhez segíteni? Tartott kedden egy sajtótájékoztatót kollegája ez ügyben, hogy a kormány tulajdonképpen szétverte a Fidesz által jó irányba elindított lakásépítési hiteleket, lakásvásárlási hiteleket. Hogy fog kinézni ez, ha önök kerülnek kormányra?

Ilyenkor mindig eszembe jut az a jelenet, amikor a miniszterelnöki vita, vagy beszélgetés zajlott Medgyessy Péter és közöttem és Medgyessy Péter ott, az ország teljes nyilvánossága előtt azt mondta, hogy minden, ami jó volt, az számára is szent, ahhoz nem fognak hozzányúlni. Se a Széchenyi Tervhez, se a mezőgazdasági családi gazdálkodás szabályaihoz, se az otthonteremtési támogatáshoz, legfeljebb bővíteni fogják. Most ehhez képest lényegében beszűkítették, szétverték a korábbi otthonteremtési támogatási rendszert. Ez azt jelentette, hogy míg korábban mintegy 230 ezer ember tudott új lakáshoz jutni, addig az új rendszer - aminek vannak egyébként jó elemei, nemcsak rossz elemekből áll -, sokkal kevesebb ember számára vált elérhetővé. Ez a Fészekrakó program. Most azt hiszem, hogy vissza kell térni a korábbi, már bevált, több mint 200 ezer embernek otthonteremtési lehetőséget biztosító rendszerhez. Ehhez néhány törvényt meg kell változtatni, néhány rendeletet föl kell cserélni újra, néhány elemet a Fészekrakó programból át kell emelni szerintem a régi otthonteremtési támogatásba.

A nagyobb része megmaradna?

Van benne olyasmi, ami megmaradhat. A Fészekrakó programnak az a gondja, hogy bár fiatalok számára és szegényebb fiatalok számára gondolták ki, sajnos, a havi törlesztési részlet 60 és 80 ezer forintig is föl tud futni, amit fiatal, szegény családok nem tudnak egyszerűen vállalni. Tehát alapvetően nem éri el a célját, de mégis van benne néhány szakmai elem, amit érdemes figyelembe venni. Tehát lényegében a régi otthonteremtési támogatást kell leporolnunk és korszerűsítenünk, és ki kell egészítenünk néhány jó ötlettel, ami ebben a ciklusban felszínre kerül.

Az utolsó gondolatokat szenteljük a Fidesz várható kampányának. Az imént számoltuk ki, 46-47 nap van hátra a választások első fordulójáig. Mi az, amivel az emberek majd találkoznak hirdetésekben, az utcán? A "rosszabbul élünk, mint négy éve" kampánysorozat nyilván csak a kezdete valaminek. Mik lesznek a további lépések?

Azt javasoljuk, hogy kicsit tágasabban gondolkodjunk az előttünk álló nyolc-tíz esztendőről. A mögöttünk hagyott korszakot zárjuk le, ezt mi egy vadkapitalista korszaknak szoktuk nevezni, és helyette a magyar szolidaritás korszakát nyissuk meg, és építsünk egy olyan Magyarországot, amely nem a kiszolgáltatottságra, meg a csak egyedül, egymás ellenében kíméletlenül lehet boldogulni életfilozófiára épül, hanem inkább az egymás kölcsönös segítésére, megbecsülésére és lényegében munkára. Tehát, a mi kampányunk arról fog szólni, hogy hogyan lehet mindenkinek munkát teremteni, hogyan lehet mindenkinek saját otthona, hogyan kell rendbe hozni az egészségügyet, hogyan kell a luxusprofitot letörni és megakadályozni, hogy többet fizettessenek velünk, mint amennyi szolgáltatást egyébként azért kapunk. Gatyába akarjuk rázni a magyar gazdaságot, és egy új szemléletet, egy új lelkiséget, gondolkodásmódot, szemléletmódot is szeretnénk meghonosítani Magyarországon.

radio.hu - fideszfrakcio.hu