A jelentés - amelynek bizottsági szavazása várhatóan március közepén, plenáris ülésen április elején várható - a régi országokban alkalmazott, a szabad munkaerő-áramlást korlátozó átmeneti intézkedéseket tekinti át, párhuzamosan azzal a jelentéssel, amelyet az Európai Bizottság készített február elején, hasonló következtetéssel. Egyiknek sincs mindazonáltal olyan következménye, hogy bármire kötelezni lehetne a tagországokat, miután a csatlakozási szerződés szerint a tagállamok egyoldalú nyilatkozattal közölhetik, hogy fenn kívánják-e tartani a korlátozásokat.

"Európai megközelítést választottam" - mondta Őry Csaba szerdán az MTI-nek. "Nem egyszerűen az a kérdés, hogy méltányosak vagy méltánytalanok-e a régi tagállamok az újakkal szemben,... hanem az, hogy Európának szüksége van-e a szabad munkaerő-áramlás jelentette előnyökre, vagy nincs. És azt gondolom, hogy szüksége van."

A jelentés rámutat: az EU-nak dinamikusan fejlődő, erőteljes gazdaságú országokkal kell versenyeznie, ezért elemi érdeke, hogy minél egységesebb gazdasági és szolgáltatási piac jöjjön létre Európában. Nagyobb rugalmassággal, mobilitással, több mozgással még jobban ki lehet aknázni az egység előnyeit. A szabad mozgás munkahelyek létrehozását is jelenti.

Az EU munkaerőpiacát strukturális feszültségek jellemzik: egyszerre van jelen a munkanélküliség, adott ágazatokban és régiókban pedig a súlyos munkaerőhiány - mutatott rá Őry Csaba. Nagyobb térségben nagyobb mozgással e problémák enyhíthetők.

Azon országok tapasztalata, amelyek már megnyitották munkaerőpiacaikat, egyértelműen igazolja, hogy a korlátozásoknak gazdasági magyarázatuk nincs - derül ki a jelentésből. Ott kiegészítő jellegűnek tartják a piacaikon megjelent munkaerőt, amely túlnyomórészt szezonális jelleggel, rövidebb távokra (1-6 hónap) érkezik, ráadásul olyan munkahelyekre, ahol az adott ország polgáraiból nincs jelentkező. Mindez erősíti a gazdaságot.

Néhány ország a csatlakozási szerződésen túlmenő korlátozásokat is alkalmaz - ezek esetében a jelentés az Európai Bizottságot eljárások indítására szólítja. Azokra például, akik a csatlakozás pillanatában már legalább 12 hónapja az adott ország munkaerőpiacán voltak, nem vonatkoztathatók a korlátozások. Azt sem lehet megtenni, hogy miután a munkaerőpiacon egy külföldit már befogadtak, még speciális tanúsítványt követeljenek például a szociális és egészségügyi ellátás érdekében.

Szól a jelentés emellett arról, hogy néhány országban kommunikációs deficit is létezik, vagyis az, hogy a hatóságok nem tudják elmagyarázni polgáraiknak a valós helyzetet. Őry Csaba szerint ilyen például Ausztria esete, ahol a legnagyobb problémák a keletnémet munkavállalókkal vannak, nem pedig az új tagokkal.

Probléma van a harmadik országok munkavállalóival is, akik egy friss irányelv értelmében szabadon mozoghatnak az unió munkaerőpiacán, ha ott már legálisan huzamosabban jelen vannak. "Ez bizonyos értelemben alkalmazhatatlan a gyakorlatban, hiszen az uniós állampolgároknak előnyben kell részesülniük bármely más ország polgárával szemben" - szögezte le Őry Csaba.

Alkalmatlannak tartja a jelentés a jelenlegi munkaerő-piaci statisztikai adatszolgáltatást is, mert egyelőre - a képviselő szavaival - "képtelenség tisztességes folyamatelemzést csinálni". E probléma orvoslására a szöveg ugyancsak felszólítja a brüsszeli bizottságot és a tanácsot.

Őry Csaba azt is elmondta, hogy bár számos ország még azt jelezte, szeretné fenntartani a korlátozásokat, több régi tagállam részéről az akadályok felszámolása várható. Emellett ahol most a folytatásról nyilatkoznak is, ott is dönthetnek úgy akár hónapokon belül, hogy mégis feloldják a korlátozásokat.


MTI - fideszfrakcio.hu