Úgy látszik, a választások idején elérkezettnek látta az időt arra, hogy előálljon nagy ívű, itt-ott futurisztikus elemeket is felvonultató jövőtervével. Hétvégi választási programbeszédében a kormányzati cikluson messze túlmutató célokat fogalmazott meg, szándékai szerint egy új Magyarország körvonalait vázolva fel. A grandiózus csomagban szó esett az ország vízforrásainak hasznosításáról, átszabott oktatási rendszerről, újabb három sztrádáról, 160-nal robogó vasútról, helyben szolgáltató egészségügyről. Az elragadtatott fantázia csapongó tervei "csúcsra járatott" információtechnológiáról és biotechnológiáról szóltak - ehhez képest az olyan hagyományos, a szocialista brigádverseny korából örökölt elemek, mint az autó- és gépgyártás, már fel sem tűntek. A baloldali sajtó hamar ráérzett Gyurcsány beszédének hangulatára - a beszédet ismertető cikkekben olyan alcímeket olvashatunk, mint "Legyenek mérnökök!", "Utat építeni pedig muszáj", "Hajrá, vasút!". Régi szép szlogenek ezek, melyek a szocialista választók emlékeiben öntudatlanul is felrémlenek.

Úgy tűnik azonban, hogy a vezető politikus tényleges feladatkörét továbbra sem érzi a self-made miniszterelnök. Nem csak az bizonyítja valóságidegenségét, hogy programja a Horn-kormány modernizációs fixációjának újrahasznosított változata, mely sokat megőrzött a szocialista múlt szebb jövőt festő rózsaszín álmaiból. A valóság kényszere elől mindenképp menekülni igyekvő politikus a ma közhelyessé szapult kifejezéseket sem tudja valóságszagúan használni. Hiába beszél a globális vállalatok által előállított egyen-mobiltelefonokról vagy a magas hozzáadott értékű iparágak fejlesztéséről. Szavai a társadalmi mérnökösködés százéves baloldali toposzait visszhangozzák. Úgy tekinti az országot, mint nyersanyagot, melyet bátran formálhat át vágyai, víziói útmutatását követve. Elitizmus ez, még ha baloldali mázban jelentkezik is, mely meg van győződve róla, hogy tudja a gyógyírt az ország bajaira. Míg a tényleges feladatokkal nem volt képes szembenézni a kormányzás napi terhei alatt, most a választási kampány által felszabadított vágyainak engedve nagy lélegzetű, a valósággal köszönő viszonyt sem ápoló terveket kovácsol. A jövő kovácsa ő, vörös pöröly, mely képes rá, hogy a politika olvasztótégelyében átizzított nyersanyagot az általa elképzelt formára kalapálja.

Kétféle párhuzam is kínálkozott a hét végén, mely a miniszterelnöki vágyakkal összevethető. A Fidesz nemcsak az általa már egyszer ténylegesen elindított és megfogható eredményeket produkáló Széchenyi-terv felújítását jelentette be, hanem a liberális utópiák városára, a Demszky-féle megacity Budapestre vonatkozólag is előállt egy tervvel. Itt nem pusztán felhőkarcolásról volt szó, hanem egy otthonos városról, épületrehabilitációról és a parkolási káosz felszámolásáról.

Két program, két szemlélet, két jövőkép.

hetivalasz.hu - fideszfrakcio.hu