Az interjút Élő Anita készítette, Heti Válasz, 2002. 10. 18.

A televíziós felvételek alapján nem gondoltam, hogy ilyen magas.
Százkilencven centiméter vagyok.
A kövér emberekről azt tartják, hogy jó kedélyűek, a szikárak hajlamosak indulataik elfojtására, de mi a helyzet a magas emberekkel? Hat a habitusukra, hogy mindent felülnézetből látnak?
Nem hiszem. A magasságomnak ott láttam némi előnyét, hogy vívóként hosszabb volt a kezem, mint ellenfeleimé.
Miért olyan fontos sportolói múltja? Mit adott Schmitt Pál a párbajtőröző Schmitt Pál főpolgármester-jelöltnek?
A sport sok mindenre megtanítja az embert. Elsősorban önbizalomra, szorgalomra, fejleszti az akaraterőt, emeli a tűrésküszöböt. Egy sportoló nehezebben fárad, kevésbé ideges, jobban tud koncentrálni. A vívók gyors észjárásúak. Be kell tartani a szabályokat, tisztelni kell az ellenfelet. A sportban benne van a győzelem és a vereség lehetősége is, mind a kettőt alázattal kell kezelni.
A vívásban is fel kell készülni az ellenfél gyengéiből és erősségéből, és ennek megfelelően alakítani a taktikát? Elemezte Demszky Gábort?
A kampánystratégiám másra épül. Saját magamra koncentráltam, az összes ezzel kapcsolatos tréning erre vonatkozott: hogyan lehet a budapestieknek legjobban átvinni az üzeneteimet, hogyan tudom a bizalmukat megszerezni. Ebben semmit sem segített volna, ha feltárom az ellenfeleim gyengéit, és nem is lett volna méltó a kampányolás.
Hogyan lehet tréningezni egy kampányra? Beállítják a mosolyát?
Személyes kérésem volt, hogy csak pozitív mondatok hagyhatják el a számat. Senkit sem akarok megsérteni sem személyében, sem méltóságában. Ez nem manír, mindig is így éltem. Hatvanévesen is van mit tanulnia az embernek.
Mintha mostanában a legyőzhetetlen kihívások izgatnák. Versenybe szállt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöki székéért, és most...
Az valóban lehetetlen volt, de a mostani győzelem egyáltalán nem az.
Az utolsó közvélemény-kutatás óta Demszkytől egyetlen százalékot sikerült csak elvennie, fő riválisa még mindig 51 százalékon áll.
Nagyon sokan vannak már Budapesten, akik a változás mellett szavaznának, esetleg még nem döntötték el, kinek adnák a bizalmat. Senki sem születik főpolgármesternek, de bennem az életpályám során összejött annyi tapasztalat, ismeret, vezetői tudás és önbizalom, hogy megméressem magam.
Öt százalékot javult a Medián előző közvélemény-kutatása szerint, de a hátránya még mindig 13 százalék. Tényleg elhiszi, hogy fordíthat még innen?
Nem az edzőtáborban, a döntőben kell nyerni. Járom Budapestet, a hétvégén is öt lakótelepen voltam.
Mit keres a lakótelepeken, amelyekről állandóan azt hallani, hogy sorsüldözött, kilátástalan helyzetű emberek lakják?
Nem az emberek olyanok, hanem a házak. Én is éltem tizenkét évig lakótelepen, pontosan tudom, milyen az, ismerem a szépségeit és a hátrányait. Az a baj, hogy legalább 190 ezer budapesti lakásnak nagyon rossz az állapota. Most már nagyon szép külföldi tapasztalatok vannak, hogyan alakították át például lakóparkká az NDK-s lakótelepeket. Egyébként ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez. Próbálok olyan helyekre is eljutni, ahol szocialista érzelmű emberek is élnek. Az ő szavazatukra is messzemenően számítok.
Márpedig Budapesten ilyen hely van elég.
Ők is tudják, hogy az otthonukhoz az elmúlt évtizedekben nem nyúlt senki, nekem legalább határozott elképzelésem és szándékom van ez ügyben. Százával tűntek el játszóterek, nincs kutyafuttató, gond van a liftekkel, a lomha fűtéssel, amelyért már többet fizetnek, mint a bécsiek.
Úgy érti, hogy egy azonos nagyságú budapesti lakás távfűtése drágább euróra átszámítva, mint a bécsié?
Igen.
Itt vagyunk a programja közepén, és még nem kérdeztem meg, mit jelent az ön sokat hangoztatott függetlensége. Kitől független és miért?
Ezt már annyian kérdezték tőlem...
Unja?
Nem, hiszen esetleg ez lehet a győzelmem záloga. Nem voltam és nem vagyok semmilyen párt tagja. Magam teremtettem meg független jelöltként - Budapest történetében először - a kampányom költségeit. Megválasztásom esetén nem köt majd pártfegyelem, pártutasítás. Képes leszek közvetlen kapcsolatot teremteni a budapestiekkel.
Nem arról van szó, hogy önnek csak a jobboldal szavazói és támogatói kellenek, a pártjai nem, mert azok elriasztanák a baloldali szavazókat?
Remélem, nem. Amikor "jelentkeztem", a baloldali pártok már foglaltak voltak, nekik már megvoltak a jelöltjeik.
Tehát akár a szocialisták jelöltjeként is indulhatott volna, ha...
Egy mondás szerint a "ha" szóval Párizst be lehet tölteni egy üvegbe. 1994-ben már érkezett egy megtisztelő felkérés a szocialistáktól. Most közismert budapesti emberek, írók, sportolók, tudósok kértek fel.
Bejelentette, hogy nem kér a Fidesz választási hirdetéseiből, mert azt a hamis látszatot keltik, hogy a polgári összefogás kampánya közreműködik saját főpolgármesteri kampányában. Ez nem túl barátságos.

Nem tudok mit tenni. Nem szeretném, ha a kampányomba bármilyen disszonancia keveredne. Nyomatékosan hangsúlyozom a függetlenségemet. Ha azt kérdezi, miért nem épített az előző kormány metrót, azt is helytelennek tartom. Technikai támogatást kapok, de ez nem jelenti, hogy ne kérhessem meg: ne avatkozzanak bele az általam kidolgozott és felállított kampánystratégiába.
Mondja, mit tud Demszky Gábor? Hogyan lehet háromszor népszerűbb a saját pártjánál? A város állapota ezt nem indokolja.
A sajtómunkája nagyon jó. A budapestiek keveset látják őt, annál inkább az arcmását, fényképeken, a televízióban. Olyan, mint egy szobor, amellyel önmagát helyettesíti. Verhetetlen másfél perces interjúkban, átvágásokban...
Átvágásokban?
Mármint szalagok átvágásában. Konfrontatív alkat, de ez nem jellemhiba. A főváros sok száz pert indított, még a kormány ellen is pereskedett, óriási költséggel. A perek nagy részét elveszti, de ez nem jön át a sajtón. Választási sikerei eddig elsősorban abból származtak, hogy nem volt igazi kihívója, a szocialisták visszaléptek a javára. De ha megengedi, én nem foglalkozom a visszalépésekkel. Mások visszalépnek, én előrelépek.
Az is Demszky malmára hajtja a vizet, hogy a fővárosiak ritkán mozdulnak ki. Nem tudják, hogy Nyíregyháza, Pápa vagy Kecskemét számos dologban lehagyta Budapestet.
Hát még ha elmennének Prágába megnézni, milyen csodát lehet tenni egy várossal tizenkét év alatt! Vagy Bukarestbe, ahol 23 kilométer metró épült, és milyen nehéz gazdasági körülmények között! Úgy látom, a mostani városvezetés a külső kerületeket teljesen elhanyagolta, pedig ezek a város kapui. Az ott lakók cserébe azt kapták, hogy egy egész ország közlekedése rájuk zúdul, iszonyatos terhelést róva a környezetükre. A belterületek gondjaira terelődött a figyelem, a túlzsúfoltságra, a rossz levegőre, a közbiztonság hiányára. Nem véletlen, hogy háromszázezer ember kiköltözött a városból.
De ezt a problémát sem sikerült megoldani. A helyzet mára odáig fajult, hogy a bevásárlóközpontok tönkreteszik a belvárost, csődbe ment üzletek, plakátokkal beragasztott kirakatok sorakoznak a Kiskörúton. Pedig nincs olyan turista, aki egy shopping centerért jönne Budapestre.
Ez igaz, de nem csak ez a baj. Budapest gyönyörű, sok része a világörökséghez tartozik, nem engedhetjük meg, hogy az egyik legpiszkosabb európai város legyen. Ebben kicsit mindannyian ludasak vagyunk. Évente kétszer nagytakarítást kell tartani, mindent le kell mosni, kaparni. Három városligetnyi zöld terület került aszfalt és beton alá. Nem foglalkoztak a zajjal, pedig zajvédőkkel, sebességkorlátozással lehet védekezni. Mindent meg lehet tenni, csak a kezünket nem emelhetjük fel.
Régen elég volt azzal fenyegetőzni, hogy rendőrért kiáltunk. Ma ez elég nevetséges lenne.
Az életminőség egyik meghatározó eleme a biztonság. Posztos rendőrök kerülnek az utcára, és létrehozom a budapesti közbiztonsági szövetséget.
Út a Duna alá. Ez a terv izgalmasan hangzik.
Éppen ezt emeli ki? Alagutat fúrni ma már nem művészet. Ha metrót tudunk fúrni, miért ne tudnánk közúti alagutat is?
Dugóhúzóprogramról beszél. Mindenki tud példát mondani rá, hogy egy rosszul megtervezett kanyarodósáv vagy rosszul beállított közlekedésilámpa miatt naponta fél órával többet tölt az autójában.
Budapest az álló autók és a járó motorok városa. Legalább 15-20 ilyen pontja van a városnak. A megoldás nem kerülne túl sokba, leginkább odafigyelésbe, egy-egy sávbővítésbe, körforgalom kiépítésébe.
Aktív forgalomirányítás. Ezek olyan táblák kicsiben, mint a stadionokban láthatók? Változtatható feliratokkal, mint például Párizsban?
Igen. "Öt kilométerre dugó van, ajánlott elkerülési útvonal", "60 szabad parkoló a bazilikánál". Ez kerülhetne rájuk. A buszvezetők mindenütt ott vannak, mindent látnak, jelezhetnék egy központnak, hol van elakadás, dugó. A közlekedéssel az a legnagyobb gond, hogy a struktúra változatlan. Az elmúlt négy évben nem épült új híd, tizenkét éve egy centiméter metró.
Miből akar hidat, utat, parkokat, metrót építeni? Budapesten, mely az ország legnagyobb, gazdaságilag legerősebb városa, az erőből és gazdagságból semmi sem látszik.
Tizenkét évre terveztem, mert szembe szerettem volna állítani a programomat az elmúlt tizenkét év fejlődésével. Tehát ha tizenkét évre osztom el, az összeg már nem olyan nagy. Százmilliárd forintos megtakarítása van a városnak értékpapírban, gondos gazdálkodással évente tíz százalékot meg lehet takarítani a költségvetésből, ez is óriási összeg. Az Európai Unió támogatására is számíthatunk. A város hitelképes, 60 milliárd forint felvételéről tárgyal a jelenlegi vezetés. Végezetül jelentős állami részvételre számítok.
Együtt tudna működni a kormánnyal, amelynek külügyminiszterével, az MSZP elnökével nagyköveti visszahívása kapcsán többször riposztozott?
Együtt kell működni. Sajnálatosnak tartom, hogy voltak időszakok, amikor ez nem sikerült. Nem épült metró, nem fejlődött kellőképpen a város, ezért a kormány is hibás volt. Budapest az ország szíve, és ezt minden kabinetnek tudnia kell.