Péterfalvi Attila ma kiadott ajánlásában kiemelten foglalkozik a különböző médiumokban megjelenő jeligés álláshirdetések adatvédelmi problémáival. Mint írja, az ilyen típusú hirdetésekből nem derül ki az, hogy a munkavállaló pontosan hova, kinek küldi meg személyes adatait tartalmazó jelentkezését, s az sem, hogy az adatkezelő a továbbiakban a személyes adatokat milyen célra kívánja felhasználni. A jelige mögött sokszor csak egy anonim adatkezelő áll.

Péterfalvi Attila kitér a munkaközvetítőkön keresztül zajló álláskeresésre is. Mint írja, előfordul, hogy az egzisztenciálisan kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállaló olyan személyes adatokat is megad a munkaközvetítő számára, melyek kezelése sokszor cél nélküli. Egyes esetekben a magán-munkaközvetítők az érintett kifejezett kérelme ellenére sem szüntetik meg személyes adataik kezelését, vagy az érintett hozzájárulása és tudomása nélkül más személyeknek, például külföldi munkáltatónak is megküldik azt - írja az adatvédelmi biztos.

Péterfalvi Attila figyelmeztet arra, hogy az Alkotmánybíróság határozata értelmében mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról, személyes adatot felvenni és felhasználni tehát általában csakis az érintett beleegyezésével szabad. Így mindenki számára követhetővé és ellenőrizhetővé kell tenni az adatfeldolgozás egész útját, vagyis mindenkinek joga van tudni, ki, hol, mikor, milyen célra használja fel az ő személyes adatát. Az ombudsman arra is felhívja a figyelmet, hogy az adatkezelésnek célhoz kötöttnek kell lennie.

Péterfalvi Attila adatvédelmi követelményeket megfogalmazó ajánlásai között szerepel, hogy az álláshirdetésekben a hirdetést feladó személy adja meg azokat az adatokat, amelyek alapján a felvételiző megfelelő tájékoztatást kaphat arról, hogy személyes adatait pontosan kinek is küldi meg. Meg kell jelölni továbbá az ombudsman szerint azt az elektronikus levélcímet, hagyományos postai címet, vagy telefonszámot, amelyen keresztül az érintett tájékoztatást kérhet arról, hogy a felvételi eljárás milyen stádiumban van, illetve annak mi lett az eredménye.

Mint írja, van példa arra is, hogy a hirdetést feladó személy olyan jellegű személyes adatokat is kér az érintett személytől - például kézzel írt önéletrajzot -, melyek kezelésének a célja nem egyértelmű. Ezért lehetővé kell tenni, hogy az érintett tájékoztatást kérhessen az adatok kezelésének a céljáról.

Az adatvédelmi biztos ajánlásai között szerepel egyebek mellett az is, hogy a felvételi eljárás lezárultával annak eredményéről tájékoztatni kell az érintett munkavállalót, kérelmére az általa megküldött személyes adatait vissza kell juttatni a részére, azok kezelését pedig meg kell szüntetni. A magán-munkaerőközvetítő pedig csak az érintett munkavállalók képesítésére, szakmai tapasztalatára vonatkozó, valamint alkalmasságának megítéléséhez szükséges információkat kezelhetik.

"A munkát kereső, néha kiszolgáltatott, védtelen helyzetben lévő rétegnek a jogait fokozottan védelemben kell részesíteni, és az átlagosnál is nagyobb hangsúlyt kell fordítani arra, hogy az adatkezeléssel kapcsolatos jogaikat érvényesíthessék, így mindenekelőtt személyes adataik kezelésének az útját nyomon követhessék" - írja Péterfalvi Attila.

Az adatvédelmi biztos általában is szól a munka világában megfigyelhető, az adatvédelemmel összefüggő kérdésekről. Mint írja: a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy az egzisztenciálisan kiszolgáltatott helyzetben lévő munkavállalóval szemben egyes munkáltatók olyan adatkezelést rendelnek el, amelynek nincs meg a törvényes jogalapja, s "azokhoz az érintett önkéntesnek nem nevezhető hozzájárulását kényszerítik ki".

Vannak olyan munkáltatók is, akik azért folytatnak jogellenes adatkezeléseket, mert nincsenek tisztában az adatkezelések pontos jogi hátterével - teszi hozzá az ombdusman, aki szerint ennek az is az oka lehet, hogy a törvények és egyéb jogszabályok a munka világában megjelenő adatkezeléseket csak igen felszínesen, esetenként pedig hiányosan szabályozzák.


MTI - fideszfrakcio.hu