Wéber Ferenc közleményében hangsúlyozza, hogy az Alkotmánybíróság döntéséig a köztársasági elnök nem lát lehetőséget a kitüntetési előterjesztések aláírásának megtagadására. A március 15-i kitüntetésekre vonatkozó előterjesztést az államfő erre az alkotmányjogi szempontra tekintettel, az említett fenntartás mellett írta alá.

A közlemény szerint a március 15-i nemzeti ünnep alkalmából a kormány, illetve a miniszterelnök előterjesztést tett a köztársasági elnök részére állami kitüntetések, valamint Kossuth- és Széchenyi-díjak adományozására. Az államfő a határozat aláírása előtt áttekintette a kitüntetésre javasoltak listáját és a kitüntetések indokolását.


"Sólyom László meggyőződése szerint a kitüntetésre javasolt személyek között szerepelnek olyanok, akiknek a Magyar Köztársaság legmagasabb szintű elismerésében való részesítése - az Alkotmány értékrendje alapján - nem támogatható" - olvasható a közleményben.

A sajtófőnök azt is közölte: a köztársasági elnök arra vonatkozó kísérlete, hogy a kormány, illetve a miniszterelnök módosítsa előterjesztését, nem vezetett eredményre.

A közlemény szerint az Alkotmánybíróság korábbi határozataiban a kinevezési és felmentési előterjesztésekkel kapcsolatban szűkre szabta az államfő mérlegelési lehetőségét. Ezek a határozatok azonban nem foglalkoztak a kitüntetésre vonatkozó köztársasági elnöki hatáskörrel.

Sólyom László szerint ezért nyitott kérdés, hogy a kitüntetési ügyekben milyen mértékben érvényesítheti a köztársasági elnök a saját meggyőződése alapján az Alkotmány értékrendjét, s tagadhatja meg adott esetben a kitüntetés adományozását.

A köztársasági elnök azért fordul alkotmányértelmezési indítvánnyal az Alkotmánybírósághoz, mert csak a testület hozhat mindenkire kötelező határozatot.

Az MTI-hez is eljuttatott beadványban az államfő arra hívja fel a figyelmet, hogy nem egyértelmű, milyen tartalmi, az érintett személy kiválasztására vonatkozó indokok alapján tagadhatja meg az államfő az ilyen határozat aláírását. Kérdéses szerinte az is, hogy a köztársasági elnök milyen határidőn belül köteles döntést hozni ezekben az ügyekben.

Álláspontja szerint e tekintetben az Alkotmányban felsorolt nevesített hatáskörök közül a kitüntetés adományozásához, jellegét tekintve, közel áll az egyéni kegyelem gyakorlása. Ezért Sólyom László azt indítványozta, hogy az Alkotmánybíróság az értelmezés során e két államfői hatáskörrel együtt foglalkozzon.

"A két jogkör gyakorlása során a köztársasági elnök aktusához ellenjegyzés szükséges, e nélkül a kitüntetés adományozása, illetve a kegyelem gyakorlása (illetve annak elutasítása a miniszter előterjesztése alapján) nem érvényes. Alappal tehető fel azonban, hogy az ellenjegyzéshez kötés ezekben az esetekben sem jelenti azt, hogy a köztársasági elnök automatikusan köteles lenne eleget tenni az előterjesztésnek" - áll az államfő beadványában.

Megítélése szerint "a végrehajtó hatalom előterjesztéséhez való ilyen mértékű kötöttség ellentétes lenne az Alkotmánybíróság eddigi alkotmányértelmezéseinek logikájával is, mely még az államszervezet működését közvetlenül érintő kinevezési ügyekben is hagyott bizonyos korlátozott mozgásteret a köztársasági elnök döntése számára".


MTI - fidesz.hu