Március 15-én délelőtt 10 órai kezdettel, a legnagyobb magyar nemzeti ünnepen Esztergom képviselő-testülete ünnepi ülést tartott a volt Megyeháza dísztermében. Az ülést követően több száz fős tömeg jelenlétében a Bottyán palota díszerkélyéről Horváth János szavalata hangzott el, majd felvonták a magyar zászlót és az esztergomi piros-fehér lobogót. A helyi közélet képviselői és az ünnepségre meghívottak csatlakoztak a polgárokhoz, és a díszlobogókat vivő Esztergomi Lovas Egyesület huszárainak közös emlékmenetéhez.

A menet megérkezése után a szentgyörgymezői 48-as Honvédtemetőben megtartott rendezvény Dr. Hegedűs András, a Prímási és Főkáptalani Levéltár igazgatójának ünnepi beszédével kezdődött. Hegedűs András március 15-ét kiemelve rámutatott, hogy határokon innen és túl egyformán, egy szívvel ünnepelnek ilyenkor a magyarok. Petőfi Sándor híres verssorai, az "ahol sírjaink domborulnak, unokáink leborulnak, s áldó imádság mellett mondják el szent neveinket" gondolata is erre kötelez minket. A főkáptalani levéltár igazgatója hangsúlyozta, hogy az 1848-as forradalmat egyértelműen az igazak forradalmának nevezhetjük. 1848-49 forradalma és szabadságharca jó példa lehet ma is, mert nem magától bukott el. Nem belső gyengeség, önellentmondás okozta vesztét, hanem külső katonai erő roppantotta össze. Arra a költői kérdése pedig, hogy: miben gyökeredzett az a csoda, mely egy év alatt saját hadiipart, önálló hadsereget hozott létre, mely képes volt Európa egyik legnagyobb hadseregét számos győztes csata után kiűzni az ország területéről - maga a szónok adta meg a választ. Hegedűs András szerint ezt a hatalmas teljesítményt a forradalmat elősegítő reformkor támogatta az egész társadalmat, az élet minden területét érintő fejlesztéseivel. Emellett fontos azt is meglátni, hogy a tizenkilencedik század második felének magyar mágnásai vagyonukat, hatalmukat és tudásukat nemcsak maguk, hanem az ország gyarapodására is fordították. Így lehetett, hogy a haza valóban fényre derült.

Az ünnepi beszédet követően ökumenikus imát mondott a katolikus, a református és az evangélikus egyház egy-egy képviselője. A szertartás után került sor - idén, sok év után először - katonai tiszteletadás nélkül a koszorúzásra. A kegyelet virágait és koszorúit először Ferdinand Mayrhofer-Grünbühel, az Osztrák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Jan Oravec, Párkány első embere, Meggyes Tamás Esztergom polgármestere és Kovács László országgyűlési képviselő helyezte el. Őket követte számos esztergomi politikai és civil szervezet, valamint tanintézmény képviselője. A március 15-ei megemlékezés befejező részeként Kiss-Rigó László püspök celebrált tábori misét.

Hídlap