A magyarországi helyi iparűzési adó ügyében is eligazodást nyújt az olasz regionális adó (irap) esetében kedden nyilvánosságra hozott európai bírósági főtanácsnoki indítvány - írja a Világgazdaság. Christine Stix-Hackl szerint az irap hozzáadottértékadó-típusú adó, ezért léte sérti az európai uniós jogot, hiszen ilyen adónemből csak egy lehet egy tagállamban (ez pedig az áfa).

Az indítvány szerint, ha később az Európai Bíróság megszünteti ezt a közterhet, akkor csak azok kaphassák vissza az irapot, akik 2005. március 17-e előtt kezdeményeztek jogi eljárást. Ekkor ismertette ugyanis Stix-Hackl elődje, Jacobs főtanácsnok indítványát hasonló tartalommal. Indoklása szerint ugyanis akkor vált ténylegesen valószínűvé, hogy az EB nem nyilvánítja EU-konformnak az olasz adót.

Vigyázó szemetek...
Ugyan a magyarországi helyi iparűzési adót illetően közvetlen joghatása nincs a főtanácsnoki álláspontnak, mégis nagy horderejű a vélemény, abból egyértelműen kiolvasható a főtanácsnoki gondolkodás logikája - hívja fel a figyelmet Oszkó Péter. A Deloitte adópartnere hozzáteszi: egy olyan közterhet lát uniós jogba ütközőnek a tisztségviselő, amely főbb elemeiben az áfára hasonlít, így könnyen megeshet, hogy az iparűzési adó is erre a sorsra jut. Még fontosabb talán az időbeli korlátozás kérdése, amely azt mutatja, nagyobb eséllyel számíthatnak visszatérítésre azok az adózók, akik időben lépnek - magyarázza az adótanácsadó.

Erdős Gabriella, a PricewaterhouseCoopers cégtársa úgy véli, a kérdéses időpont hazánk esetében a helyi iparűzési adó ügyében a jövőben megszülető főtanácsnoki álláspont nyilvánosságra hozatala lehet. Oszkó szerint viszont sokkal valószínűbb egy korábbi időpont: elképzelhető a tegnapelőtti nap, de lehet még előbbi, akár az iparűzési adó ügyét az Európai Bíróság elé utaló első kérdés közzétételének időpontja, azaz 2004. augusztus 20.


MNO - fidesz.hu