A döntés oka, hogy "az alapeljárásban vitatott adók beszedésének időszaka megelőzi a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történt csatlakozását" - derül ki az MTI brüsszeli irodájához is eljuttatott végzésből.

A szóban forgó kérelmet a Lakép Kft., a Pár-Bau Kft., a Rottelma Kft. mint felperesek és a Komárom-Esztergom Megyei Közigazgatási Hivatal között, az 1999-2002 évekre vonatkozó helyi iparűzési adó utólagos megfizetése tárgyában folyamatban lévő eljárás keretében nyújtották be - a hírügynökség értesülései szerint eddig ez az egyetlen megkeresés érkezett ilyen témában a luxembourgi székhelyű bírósághoz. A kérdést előterjesztő magyar bíróság egyebek között annak megállapítását kérte, hogy az alapeljárásban szereplő adó vagyoni vagy forgalmi típusú adónak minősül-e. A megyei bíróság azt is kérdezte, hogy figyelembe kell-e venni az uniós irányelveket, ha a szóban forgó adók az EU-csatlakozást megelőzően váltak esedékessé.

Az uniós intézmény azonban lényegében egyetlen kérdésre sem válaszolt, hanem emlékeztetett arra, hogy "az irányelvek értelmezésére kizárólag azoknak az új tagállamban való - és az új tagállamnak az Európai Unióhoz történt csatlakozásától kezdődő - alkalmazása tekintetében rendelkezik hatáskörrel". Mindezt egy korábbi, szintén magyar ügyben - az úgynevezett szombathelyi ügyben - hozott ítéletében állapította meg precedensértékűen az Európai Bíróság. Akkor először jelezték a bírák, hogy az Ynos Kft. kontra Varga János ügyre, amelyben ingatlankezelői díj jogosságáról van szó, az intézmény hatásköre nem terjed ki, mert a per tényállása csatlakozás előtti.

Nem zárható ki azonban, hogy egy, a csatlakozás utáni időszakra vonatkozó újabb kérelem beadása nyomán a bíróság később mégis foglalkozik az iparűzési adó témájával. Magyarországon az MTI értesülései szerint cégek tucatjai indítottak már eljárást hasonló ügyekben, bár egy legfelsőbb bírósági döntés lehetővé tette az ilyen beadványokkal foglalkozó bíróságoknak, hogy az eljárásokat az Európai Bíróság döntésének megismeréséig felfüggesszék. A most bejelentett végzés után azonban elképzelhető, hogy újabb megkeresések érkeznek majd Luxemburgba.

Korábban az Európai Bizottság is utalt arra, hogy esetleg eljárást kezdeményez a témában, ha hasonló ügyek során az derül ki, hogy ez a típusú adófajta ellentétes az uniós jogszabályokkal - márpedig a bíróság főtanácsnoka egy hasonló ügyben, az olaszországi regionális iparűzési adó kérdésében éppen a múlt héten javasolta azt, hogy a testület majdani ítéletében állapítsa meg a jogellenességet.

Olaszországban a szóban forgó adófajtát, az úgynevezett Irapot 1998-ban vezették be. Az ügy azért került az Európai Bírósághoz, mert egy cremonai olasz bank a helyi hatóságoknál visszaperelné az adó címén befizetett pénzét. Az olasz bíróság azt kérdezte a közösségi ügyekkel foglalkozó luxemburgi intézménytől, hogy összeegyeztethető-e a szabály az uniós irányelvvel, amely megtiltja a tagállamok számára az áfához hasonló adók bevezetését és fenntartását az áfa megfelelő működésének biztosítása érdekében. Az Európai Bíróság főtanácsnoka szerint az ügy egyértelműen "az áfa alapvető jellegzetességeivel bír, tekintettel az általános alkalmazandóságra, az árarányosságra, illetve arra a tényre, hogy az adót a termelés és forgalmazás minden szakaszában kivetik, valamint arra, hogy az adót a termékértékesítéshez vagy szolgáltatásnyújtáshoz az adott szakaszban hozzáadott értékre vetik ki".


MTI - fidesz.hu