Az idei gyümölcstermés minőségére vonatkozóan korai lenne még jóslatokba bocsátkozni, mivel nagyban folynak a metszési munkálatok.

Ám ahogy egy 300 hektáron (ekkora Komárom-Esztergom megye öszszes gyümölcstermő területe) Vámosmikola, illetve Szob térségében gazdálkodó cég termelési vezetőjétől megtudtuk: eddig nem látszik jele fagykárokból adódó terméskiesésnek, az időjárás nem befolyásolta hátrányosan az alvó rügyeket. A gazdaság barack-, alma-, cseresznye- és körtetermesztéssel foglalkozik, illetve kis hányadban ribizlit is nevelnek. Utóbbi gyümölcs különösen fontos szerepet játszik az Ipoly menti térségben, Kemencén és Bernecebarátiban terem az összes hazai bogyós gyümölcstermés mintegy negyede. Tavaly rengeteg termés maradt a bokrokon, annyira alacsonyak voltak a felvásárlási árak, nem utolsósorban a piacra betört olcsó lengyel, bolgár, szerb ribizli miatt.

Már az uniós csatlakozás előtt nyilvánvaló volt, hogy radikális változtatásokra lesz szükség, ha versenyben akar maradni a magyar zöldség-gyümölcstermesztés, mégis tavaly vált világossá, mennyire felkészületlenül érte az ágazatot az uniós csatlakozással járó megváltozó piacszabályozás és az eltérő minőségvizsgálati rendszer átvétele. Nagymértékű támogatásra szorul az ültetvénytelepítés és a csomagolás is, és kormányzati segítség nélkül nem fog menni zökkenők nélkül a tárolás uniós normák szerinti alakítása sem. A helyzetet nehezíti, hogy az agrártárca sem a piacvédelmet, sem pedig a megfelelő marketinget nem tudja biztosítani a magyar gyümölcsnek, sőt a Termelői Értékesítési Szervezeteknek (TÉSZ) és a gazdálkodóknak járó uniós támogatást rendre jelentős késésekkel fizeti ki.

Szabó József, a FruitVeb Zöldség-gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint a magyar termelőknek minőségi áruval kell fellépni a tömegtermékekkel szemben, de ehhez megfelelő színvonalú infrastruktúrára van szükség. Csomagoló és logisztikai központból például 15-20-nak kellene működnie a jelenlegi egy-kettő helyett. Szükség lenne az unión kívülről érkező gyümölcsök - például a bolgár és szerb ribizli - fokozottabb minőségellenőrzésére, s esetleg piacvédő "belépési árat" kellene kiszabni a magyar piacra kerülés előtt. A hipermarketek felvásárlói szokásain, árpolitikáján nehéz változtatni, de nagy mennyiségű, minőségi áru szállításához a kistermelőkre is szükségük van, akiknek össze kellene fogniuk a hatékonyság növelése érdekében. Azt még nem tudni, mit hoz az idei nyár a gazdálkodók számára - a tavalyi ribizli és dinnyebotrányra mindannyian emlékezhetünk -, de az biztos, hogy megyénkben, ahogy az országban szinte mindenütt, inkább fogyatkozik, semmint nő például az almások száma, területe, de a híres berkenyei ribizliföldeken sem kizárt, hogy néhány év múlva teljesen felhagynak a termesztéssel.

Forrás: Hídlap