A szovjet peresztrojka idején alakult, jelenleg 42 ezres tagsággal rendelkező érdekvédelmi szervezet közel félezer küldötte előtt megtartott beszámolójában Kovács Miklós KMKSZ-elnök a közeledő ukrajnai választásokkal kapcsolatos helyzetet elemezve úgy vélte: a KMKSZ ellenfele valójában még mindig a kommunizmus, amely fél évszázad alatt a kárpátaljai magyarság körében is kinevelte - s itt az ellenlábas szervezetre, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségre (UMDSZ) utalt - a mindenkori hatalomhoz dörgölőző vazallus réteget.

Kijelentette, a magyar kormány által preferált UMDSZ kampánycélokra használja, voksokért cserébe osztogatja a jogosultaknak az anyaországi oktatási-nevelési támogatást. Bírálta az anyaországi támogatások kárpátaljai felhasználását, mert szerinte azokból nem kellőképpen részesül a beregszászi magyar főiskola.

A választásokra való felkészülésről szólva a politikus hangsúlyozta: a KMKSZ számára a választásokon minden korábbinál nagyobb a tét, hiszen ezúttal valós hatalmi pozíciókhoz juthat a módosított választójogi törvénynek és alkotmányreformnak köszönhetően. Kovács szerint ugyanakkor nem túl jók a kilátásaik, mert a velejéig korrupt ukrajnai rendszer, amelyen vajmi keveset változtatott a "narancsos forradalom", rendszerint bedarálja az eredetileg tiszta szándékkal induló tisztségviselők nagy részét. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a helyzet nem lesz reménytelen, ha a KMKSZ megfelelő számú helyet szerez a különböző szintű képviselő-testületekben, mert így ellent tud állni a korrumpáló hatásoknak. Hangsúlyozta: mivel az új helyzetből fakadóan Ukrajnában nem lesz magyar parlamenti képviselő, Magyarországnak kell felvállalnia a kárpátaljai magyarság kijevi érdekképviseletét.

Kovács bírálta a magyar kormányt, amiért figyelmeztetés és utólagos magyarázat nélkül fél évre csökkentette a turistavízum időtartamát, s engedte, hogy az UMDSZ a választási kampány részéve tegye az anyaországi támogatásokat.

Komlós Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke az elmúlt másfél évtized végiggondolását, összefogást és az erők egyesítését szorgalmazta a határon túli magyarság érdekeinek hatékonyabb védelme céljából. Hozzátette: törekedni kell egymás jobb megértésére, megismerésére a határ mindkét oldalán, mivel a meg nem értés az ismeret hiányából fakad. Hangsúlyozta: törekedni kell arra, hogy a kapcsolattartást ne befolyásolja a politika, az anyaország nem marakodó, hanem összefogó magyarokkal szeretne kapcsolatot tartani.

Komlós szerint újra kell gondolni a nemzetstratégiát a felgyorsult EU-integráció tükrében, különös tekintettel a jövőben nagyobb figyelmet igénylő vajdasági és kárpátaljai magyarságra. Szükségünk van egymásra: a határon túliaknak az anyaországra, az anyaországnak a kisebbségeire - mondta a HTMH elnöke.

A közgyűlésnek a Fidesz és Orbán Viktor üdvözletét tolmácsoló Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke "csodának nevezte, hogy a KMKSZ még egyáltalán létezik", különös tekintettel az elmúlt 3-4 év megpróbáltatásaira való, amikor a szervezetnek "két pogány: a magyar kormány és az ukrán politika között küzdve kellett éretté válnia."

A politikus reményét fejezte ki, hogy 2006 a változások éve lesz mind Ukrajnában, mind Magyarországon. Kifejtette: ha a Fidesz kormányra kerül, akkor nem változtat a nemzetpolitikán, mert az kiállta az elmúlt másfél évtized próbáját, de bővíti annak eszköztárát. Nem mondanak le a kettős állampolgárság és az autonómia támogatásáról, mert mindkettő a határon túli magyarok igénye, bővítik a státustörvényt, felújítják a Magyar Állandó Értekezlet működését, nem döntenek a határon túli magyarok nélkül az őket érintő kérdésekben, nem vonnak be a magyar-magyar párbeszédbe olyanokat, akik nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.


MTI - fidesz.hu