A mezőgazdaságban, szolgáltatásokban érdekelt jelenlévők előtt Pálfi István uniós csatlakozásunk kapcsán elmondta: olyan feltételek teljesítésébe - mint pl. az élelmiszerbiztonsági előírásokat tartalmazó HCCP - hajszoltuk bele magunkat, amelyeket még a régi tagországokban sem tartanak be. A hamarosan csatlakozó országok - Románia, Bulgária - pedig jóval elmaradottabbak, mint hazánk.

Hajdú-Bihar megye 5. számú választókerületének képviselője, Vitányi István arra hívta fel a figyelmet, hogy a fejlesztésekre járó uniós pénzekhez nem lesz elegendő hazai erőforrás, mivel - valószínűsíthetően - az idei költségvetés szeptemberre összeomlik, kiürül az állami büdzsé. A tanácskozáson megjelent kis- és középvállalkozókról elmondta: hátrányban vannak a multikkal szemben, mert pl. a mai kormánytól a dél-koreai autógumi gyártó cég húszmilliárd forintot kapott munkahelyteremtésre.

Becsey Zsolt, az interreg és vidékfejlesztési konferenciák szervezője, bejelentette: az Európai Parlamentben a 24 képviselő közül egyedüliként vesz részt a gazdasági versenybizottságban, a mai kormány még pótképviselőt sem delegált oda. Friss információként osztotta meg a jelenlévőkkel az EU napokban elfogadott bővítési stratégiáját. A bővítés nem magától értetődő, meg kell vizsgálni a csatlakozni szándékozókat, nem pedig azonnal megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat - fogalmazott. Románia és Bulgária csatlakozásának időpontját 2007, 2008-ra sem valószínűsítette Becsey Zsolt. A néppárti képviselő egyébként szkepticizmusának adott hangot a további bővítéseket illetően.

Az agrárium ügyéről szólva elmondta: 2008-ban felülvizsgálják a mezőgazdaság kérdéseit. Előrevetítette: meg akarják szüntetni a kukorica, búza intervencióját, a közvetlen kifizetéseket pedig 10 százalékkal csökkentik, miközben újabb tagállamok gazdái lépnek elő a román, bolgár csatlakozással. A területalapú támogatás helyett gazdaságalapú támogatás lesz. Az ukrán-orosz gázmizéria kapcsán bejelentette: alternatív energia koncepció jelent meg, melynek kapcsán nekünk is fel kell készülnünk az alternatív üzemanyag előállítására.

Szólt még Becsey Zsolt a földtulajdonlás 2002-es törvényeknek megfelelő visszaállításáról, helyben lakáshoz kötve a tulajdonjog megszerzését.
Bejelentette továbbá, hogy évi 800 milliárd forint lesz a fejlesztésekre fordítható összeg.

Az euróról elmondta: az egységesítés szempontjából fontos lenne a bevezetése, hiszen az euró nagyon erős valuta. A bevezetéséről szóló népszavazást viszont nevetségesnek tartja Becsey Zsolt - utalva a miniszterelnök minapi bejelentésére. Az euró bevezetéséről nemzetközi szerződés kötelez, de még a magyar alkotmányossági szempontok sem engedik a népszavazást - húzta alá. A pótköltségvetés, illetve a költségvetés szétesése időszakában sem ildomos erről népszavazást emlegetni - nyomatékosította.

A hazai költségvetés katasztrofális állapotát ecsetelte, amikor arra utalt, hogy az önrészhez 300 milliárd forintot, míg tagdíjként egymilliárd forintot kell befizetnünk az EU-nak.

Emlékeztetett a néppárti képviselő arra, hogy az EU történetében eddig példátlan módon, háromszor dobták vissza a magyar államháztartás hiánya miatt a konvergencia-programot. "Akárki alakít kormányt, olyan lépéseket kell megtenni, amely megfogja a szakadékhoz közeledő lovakat" - hangsúlyozta. Emlékeztetett arra, hogy amíg az Orbán-kormány idején 59-ről 51 százalékra csökkent az államháztartás hiánya, addig a mostani kormány alatt már 65-67 százalék ez az arány. "Már nincs mit eladni, mert minden családi ezüstöt értékesítettek" - utalt a legutóbbi - Budapest Airport eladására.

Mezei József, az Egyesület elnöke, azt sérelmezte, hogy a kis- és középvállalkozások hátrányban vannak az országot elárasztó külföldiekkel szemben. Azt is rosszallóan jegyezte meg, hogy az energiaszektor eladásával a nyugati tulajdonosok profitja növekszik, miközben az ország villamos hálózatának kicserélésére nem áldoznak a külföldiek. Mondandójának lényege: esélyegyenlőséget a hazai kis- és középvállalkozásoknak! A felvetett problémára Vitányi István leszögezte: a visszaprivatizálás az energiaszektorban nem lehetséges, azonban hatósági árakkal a beavatkozás megoldható, az árak kordában tarthatók.

A mezőgazdaságban érdekelt gazdálkodók felvetették, hogy a 101 eurós intervenciós árat nem a termelő kapja, hanem a kereskedelmi lobbi. Erre Pálfi István azt javasolta: szövetkezzenek a gazdák, saját szárító, tároló megépítésére, ami által kiiktatható a közvetítő kereskedelem.

Nyírő Gizella