Az állam- és kormányfők által tavaly elfogadott büdzséegyezség csak akkor léphet érvénybe, ha az EP is áldását adja rá. Ez utóbbi mintegy 10-12 milliárd eurós keretbővítést, valamint a testület számára nagyobb beleszólást igényel az EU-költségvetések rendszerét felülvizsgálni hivatott 2008-2009-es vitákban. A parlament költségvetési bizottsága már eldöntötte: ha nem lesz kedvezőbb a tagállamok javaslata, inkább felmondják az EU-intézmények közötti költségvetési megállapodást.
Az EP, a bizottság és a tanács közötti megállapodást jelenlegi formájában 1999-ben írták alá, majd 2002-ben részben módosították. Nélküle elvész az az intézményi keret, amelybe illeszkedve a hétéves pénzügyi tervek létezhetnek, és vissza kell állni az éves költségvetési alkuk rendszerére. A megállapodás felmondása ránézésre súlyos fenyegetés, valójában szakértők szerint kétélű is lehet. Emellett értelmezés kérdése is, mennyiben tekintik végzetesnek. Háttérbeszélgetéseken elnökségi források emlékeztetnek, hogy a jelenlegi megállapodás mindenképpen lejár, 2007-től újra volna szükség. Ennyiből felmondással fenyegetőzni mindaddig súlytalannak számít, amíg nem párosul annak kimondásával, hogy az EP a jövőben nem is fog újabb egyezményt kitárgyalni.
Ez utóbbi már valóban azzal járhatna, hogy csakis éves büdzséalkun alapul minden. Számszerűleg esetenként mindez akár előnyös is lehet, de eljárási szabályok szempontjából már súlyos hátrányokkal járna, amennyiben lehetetlenné tenné a sokéves felhasználást feltételező EU-támogatási alapok tervezhetőségét.
Az EU-nagykövetek pénteki vitájában kitűnt, hogy egyes tagállamok (így Finn-, Görögország és Szlovákia) elvben hajlanának a parlament keretnövelő követelésének engedni, míg a nettó befizetők (élükön Nagy-Britanniával, Német- és Svédországgal) hallani sem akarnak erről. A tagállamok többsége kedden már megállapodást szeretne, hogy az EP áprilisi plenáris ülésszaka jóváhagyhassa a végső verziót. A képviselőkben lévő elszánás ugyanakkor ennek bekövetkeztét egyelőre kétségessé teszi.
MNO - fidesz.hu