Az Agrárgazdasági Kutatóintézet piaci információs osztályának legújabb jelentése szerint a magyar sertéspiacon a világpiacival ellentétes folyamatok tapasztalhatóak. Az importból származó sertések vágóhídi belépési ára tavaly magasabb volt a hazai termelésű sertésekénél, idén viszont a vágóhidak a hazainál alacsonyabb áron vásároltak alapanyagot az EU más tagállamaiból, főként Lengyelországból.

A magyarországi sertésállomány tavaly jelentősen csökkent, a korábbinál jóval alacsonyabb takarmányárak és magasabb sertésárak pedig nem eredményezték a vágósertés-kínálat bővülését. A vágóhidak ezért az alapanyag egy részét importból fedezték: a KSH adatai szerint a múlt évben az exportálthoz képest 3,5-szer több élő sertést importáltak az országba. A nem hazánkban hizlalt állatok aránya tavaly 10-15 százalék volt az összes felvásárláson belül, ez év elején azonban az importarány megnőtt a jelentősen bővülő lengyel szállítások következtében.

Magyarországon az állománybővülés a kedvezőbb vágósertés-takarmány árarány ellenére sem következett be. Szakértők szerint ennek az az oka, hogy a termelők kivártak, a nemrég meghirdetett sertéstartási támogatások hatása pedig még nem érezhető.

A legutóbbi években Európa több országában is a hazaival ellentétes folyamatok zajlottak le. Míg 1991-ben csaknem 6 millió sertés volt Magyarországon, 482 ezres kocalétszámmal, 2005-ben már csak 3,9 millió, 293 ezer kocával, a csökkenés pedig folyamatos volt.


MNO - fidesz.hu