Borús hangvételű helyzetelemzésében Antonic azt írja, hogy Milosevic temetése elmélyítette a szerb nép megosztottságát, végleg megformálta és szembeállította a Djindjic- és a Milosevic-mítoszt. "Néha leplezetlen gyűlöletté fajul az a türelmetlenség, amelyet e két mítosz követői éreznek egymás iránt. Ismét előtérbe került az egymással való végső leszámolás szándéka... Szerbia manapság távolabb áll a nemzeti konszenzustól és a megbékéléstől, mint valaha".
Milosevic temetése megingatta a szerb kormányt, politikai földcsuszamlást indított el, a Kostunica-kabinetet ellenzékből támogató Szerbiai Szocialista Pártban (SPS) megindult ugyanis az utódlási harc, és többé nem lehet megjósolni, mi várható. Másrészt az ellenzéki szerb radikálisok kiélezték retorikájukat, és arra szólítják fel az SPS-t, hogy közösen buktassák meg a kormányt. Harcias retorika hallható a demokrata tömb legnagyobb ellenzéki
pártjának, a Demokrata Pártnak (DS) a soraiból, és Milosevic temetése megosztotta a kormányzó koalíciós partnereket is.
Slobodan Antonic szerint a szerb kormány még jobban meggyengült, de mégis az a legrosszabb, hogy közeleg április 5-e (az EU megszakítja a társulási tárgyalásokat Belgráddal, amennyiben addig nem lesz a hágai Nemzetközi Törvényszék börtönében Ratko Mladic volt boszniai szerb katonai vezető). Milan Babic horvátországi szerb politikai vezető hágai öngyilkossága és Milosevic halála után nem könnyű rábírni a szökésben lévő vádlottakat, hogy önként feladják magukat.
A belgrádi politológus rámutat, hogy a Kostunica-kormány legnagyobb sikere a társulási tárgyalások megindítása volt, a folyamat megszakítása pedig súlyos csapást mérne rá. A kormány bukása mindinkább elkerülhetetlennek tűnik. Megtörténhet, hogy a montenegrói függetlenségi népszavazás és a koszovói státustárgyalások idején Szerbiának erősen korlátozott jogkörrel rendelkező leköszönt kormánya lesz, a választási kampány fő témája pedig Milosevic temetése, a társulási tárgyalások megszakítása, Montenegró és Koszovó ügye lenne.
"Ismerve politikai nyelvezetünk minden durvaságát és féktelenségét, az embert borzadály fogja el, ha ilyen választási kampányra gondol... ha a választás visszhangja lesz Szerbia európai elutasításának, még egy nemzeti megaláztatásnak Koszovó vonatkozásában és még egy nemzeti szakadásnak Montenegró vonatkozásában, akkor a tüntető szavazatok kerekednek felül a választáson. Ha Szerbia tüntetőleg szavaz, az új kormányt a radikálisok fogják megalakítani" - írja Antonic.
A politológus szerint ez még "nem lenne a világ vége", és az sem igaz, hogy a radikálisok nem találnának hozzáértő embereket az állam igazgatására. "De a radikális kormány sokak számára az állam hajójának új irányváltását fogja jelenteni. Szerbia a XX. század folyamán túl sok ilyen irányváltást élt meg. Annyi ilyen volt, hogy a külső szemlélőnek már úgy tűnt, részeg legénység irányítja a hajót" - mutat rá Antonic, aki szerint Milosevic halála után ismét olybá tűnik, hogy "a részeg legénység kezdi átvenni a kormányrudat".
MTI - fidesz.hu