Veres János pénzügyminiszter (MSZP), Kóka János gazdasági miniszter (SZDSZ), Varga Mihály (Fidesz) , az Orbán-kormány pénzügyminisztere és Katona Kálmán (MDF) volt a vendége a közszolgálati televízió kedd esti műsorának, melynek témája a tőzsde volt. Arra a kérdésre: mi kell ahhoz, hogy a tőzsdére több pénz kerüljön, egyáltalán, szeretnék-e befolyásolni ezt a folyamatot, a pénzügyminiszter igennel válaszolt. - A Budapesti Értéktőzsde indexváltozása, a hozamok növekedése igazolta, hogy érdemes a tőzsdére vinni pénzt. A múlt évben megállapodtunk a tőzsdével abban is, milyen élénkítő intézkedéseket érdemes tenni az eddigieken túlmenően annak érdekében, hogy még több cég részvényét lehessen megvásárolni a tőzsdén, és még kedvezőbb feltételekkel lehessen tőzsdei hozamhoz jutni Magyarországon. Ezt a programot kívánjuk továbbfolytatni - jelentette ki Veres János.

- A tőzsde a növekedés egyik lehetősége és a megtakarítás egyik formája. Mi ebben jó példát kívánunk mutatni, hiszen ha az állam nem takarékoskodik, vagy nem bánik megfelelő módon az adófizetők pénzével, akkor ennek van hatása a tőzsdére is - hangsúlyozta Varga Mihály. Mint mondta, az elmúlt években látható volt, hogy a nemzetközi környezet nem tette lehetővé a nagyobb akvizíciókat, másrészt az állam magatartása sem ösztönözte a nagyobb cégeket arra, hogy többen kerüljenek a tőzsdére. - Inkább a kivonulás volt a jellemző - ennek részben az az oka, hogy egy cég számára ma nagyon súlyos kötelezettségekkel jár, ha a tőzsdén megjelenik, ezért inkább a visszavonulást választja - mutatott rá Varga Mihály.

A gazdasági miniszter szerint nem elsősorban direkt ösztönzőkkel kell segíteni, hanem olyan gazdaságpolitikával, amely fejleszti az országot - jelentette ki. - Sokkal több cég privatizációjára van szükség, sokkal több céget ki kell vinni a tőzsdére - hangoztatta Kóka János.

- Az MDF azt javasolja, hogy az erre alkalmas állami vállalatok 10 százalékát vigyék a tőzsdére - mondta Katona Kálmán. - A társaságokat tőzsdeképes állapotba kellene hozni, át kellene világítani, majd utána nyilvánosan működtetni. Magyar kisbefektetőket lehet behozni, akik részesednek a haszonból, a korrupció is megelőzehtő lenne, és a tőzsde is lendületet kapna - tette hozzá a politikus.

Varga Mihály - visszautalva a tőzsde jó teljesítményével kapcsolatban elhangzottakra - kijelentette: amikor egy tőzsdén 73 százalék a külföldiek aránya a részvények tekintetében, akkor valószínűleg nem arról van szó, hogy a kormány jó teljesítménye okozza a tőzsde jó teljesítményét. Katona Kálmán szerint nem az a baj, hogy sok a külföldi befektető, hanem az, hogy kevés a hazai. Kóka János ezzel kapcsolatban úgy vélekedett: meg kell tanítani az embereket arra, hogyan kell bánniuk a pénzzel, hogyan kell tőzsdézni. A gazdasági miniszter szerint ez már a gyerekeknél el kell kezdeni.

A konkrét elképzelésekről szólva - hogy több cég és több pénz kerüljön a tőzsdére - Varga Mihály azt emelte ki: nem vezetnék be az árfolyamnyereség-adót. - A szocialista kormány egyetlenegy kísérletet tett arra az elmúlt években, hogy a tőzsde megerősödése megtörténjen: a kárpótlási jegyek kapcsán bevonta a Forrás Rt.-t, ami elég balul sült el. Ezért azt javasoljuk, hogy a következő kormány - bármilyen legyen is az - a kárpótlási jegyek történetét véglegesen zárja le - jelentette ki a Fidesz alelnöke.

Katona Kálmán jelezte: egyetért az árfolyamnyereség-adó be nem vezetésével, de - tette hozzá - ide tartozik a kamatadó be nem vezetése és az örökösödési adó eltörlése is. Ez a három megtakarítás-gátló adónem, amely a kisemberek lehetőségeit veszi el attól, hogy nagyobb részt "harapjanak ki" a tőzsdéből - fogalmazott.

A műsor következő témája a privatizáció volt. Varga Mihály elmondta: a tőzsde vezetése rossz üzletet csinált az elmúlt időszakban: 100 millió forintot kapott arra, hogy tőzsdei cégeket teremtsen, ellenben kapott ellenértékként egy árfolyamnyereség-adót. - Ez nem volt túlságosan jó üzlet. Az a tőzsdejavaslat viszont megfontolandó lenne, amely arról szólt, hogy ha már ilyen privatizáció történik, mint ami az elmúlt években történt, legalább ezen vállalatok egy része kerüljön be a tőzsdére (Nemzeti Tankönyvkiadó, Antenna Hungária), mivel ez nem történt meg - mondta. Hozzátette: hosszú távon vannak olyan stratégiai cégei az államnak, melyekhez nemzetbiztonsági szempontok is kötődnek, illetve olyanok, amelyek nem tartoznak ide - ezeket el kell adni. Vagyongazdálkodásra kell berendezkeni. Ez nem azt jelenti, hogy mindent áron alul eladunk a közvagyonból, hanem azt, hogy lehet gyarapítani is az állam vagyonát - fűzte hozzá a politikus.

Kóka János szerint abból kell kiindulni, hogy a magántulajdon jobban fog működni, mint az állami bürokrácia, mivel a magántulajdonos sokkal jobban vigyáz a tulajdonára, mint az állam. - Ki van köztünk, aki azt állítaná, hogy az állam hatékonyabb tud lenni, mint az a részvényes, aki nap mint nap figyeli a saját értékét?! - tette fel a kérdést Kóka János. Veres János erre viszont azt válaszolta: nincs szó arról, hogy minden állami nagyvállalatot privatizálni kellene, minden állam megtart részesedést stratégiai cégekben, akár többségi, akár teljes állami tulajdonban. - Nem gondolom, hogy Paksot, vagy az állami erdőgazdaságokat privatizálni kellene - jelentette ki Veres János, aki kitért a Volán vállalatokra is; mint mondta, e vállalatokat még nem lehet privatizálni. A gazdasági miniszter azonban vitába szállt, és úgy vélekedett: sokkal korábban lehetne a Volán járatokat privatizálni, mint ahogy a szocialisták gondolják. Varga Mihály rámutatott: a minisztereknek az elmúlt évek kormányülésein kellett volna megbeszélniük, mit akarnak a Volán társaságokkal. - Sok alkalommal készült a kormány a Volán privatizációra, és az utolsó pillanatban léptek vissza az értékesítéstől. Jól tették - vélekedett Varga Mihály.

MNO - fidesz.hu