A díjat gondozó Magyar Örökség és Európa Egyesület által felkért bírálóbizottság ezúttal is hét díjról döntött a beérkezett állampolgári javaslatok alapján. A díj történetének első öt évében - 1995 és 2000 között - csak II. világháború utáni teljesítményeket díjaztak, azóta már a XX. század első felét és esetenként a kiegyezés utáni időszakot is figyelembe veszik.

Magyar Örökség-díjjal jutalmazták, és ezzel - mint az oklevélen szerepel - bekerült a Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumába a már elhunyt Gulyás György karnagy és az általa alapított Debreceni Kodály Kórus. A laudáció szerint a szent megszállottságú Gulyás Györgyöt a Kodály Zoltán szellemiségének szolgálatában végzett zenepedagógiai és művészeti munkássága, a Debreceni Kodály Kórust pedig öt évtizedes művészeti teljesítménye tette méltóvá az elismerésre.

Ugyancsak posztumusz díjazták Atzél Endre jogászt, akinek - mint hangzott a méltatás - egyetemes nemzetszolgálata magyar örökség. Magyar Örökség-díjban részesült Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című verse; a 250 éves Magyar Országos Levéltár; valamint Lámfalussy Sándor közgazdász, a világgazdaság alakításában vállalt szerepéért.

Díjazták Kobzos Kiss Tamás előadóművészt, a históriás énekhagyományt továbbörökítő tevékenysége elismeréseképpen; és posztumusz kapta meg az elismerést modern monumentális művészetéért Aba-Novák Vilmos festő, grafikus.

A díjazottak közé kivételesen került be Illyés Gyula zseniális költeménye, amely az 56-os forradalom 50. évfordulójának évében arra emlékeztet, hogy egy olyan, nagyon lassan múló korszakot kellene lezárni, amely máig mentális problémákat okoz a társadalomban - mondta Hámori József neurobiológus, a bírálóbizottság elnöke a többségében idős korú közönség előtt.

A Magyar Örökség és Európa Egyesület felhívása szerint a díjra állampolgárságtól függetlenül, az összmagyarság területéről bárki javasolhat általa érdemesnek tartott személyt, együttest, intézményt vagy teljesítményt.

A bírálóbizottság tagja többek között Benkő Samu kolozsvári irodalomtörténész, Gazda István tudománytörténész, Hegedűs Miklós matematikus, Jókai Anna író, továbbá Pungor Ernő természettudós, Rókusfalvy Pál pszichológus, Szakály Sándor történész és Veres-Kovács Attila nagyváradi református lelkész.

A Magyarság Láthatatlan Szellemi Múzeumába korábban már bekerült mások mellett Antall József, Teleki Pál, Hamvas Béla, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Illyés Gyula, Márai Sándor, továbbá Egerszegi Krisztina, a labdarúgó Aranycsapat, Böjte Csaba, a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, a Száztagú Cigányzenekar, a Magyar Nemzet című napilap és a Magyar Rádió.

A Magyar örökség-díj bírálóbizottsága évente négyszer, márciusban, júniusban, szeptemberben és decemberben dönt az elismerésekről, esetenként hét-hét jelöltet díjaz. A következő díjátadást június 24-én rendezik meg a Magyar Tudományos Akadémián.


MTI - fidesz.hu