A gimnázium 1990 februárjától vált ismét önálló magyar tannyelű oktatási intézménnyé, és egy hónap múlva vette fel Bartók Béla nevét. Az egykori és jelenlegi tanárok és diákok részvételével tartott megemlékezésen Halász Ferenc főtanfelügyelő-helyettes, az intézmény rendszerváltás utáni első igazgatója elevenítette fel a névválasztás körülményeit. Toró T. Tibor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Temes megyei parlamenti képviselője kiemelte: Bartók és munkássága úgy lett az egyetemes kultúra része, hogy közben megmaradt magyarnak is. A beszédeket követően leleplezték az iskola folyosóján Jecza Péter temesvári szobrászművész bronzból készült Bartók-domborművét.

A bánsági megemlékezések szombaton és vasárnap a zeneszerző szülővárosában folytatódtak. Nagyszentmiklós ugyanis - a Bartók-kultuszt ápoló Pro Bartók Társaság elnöke, Tamás Sándor szervezőmunkájának köszönhetően - New York, Róma és Budapest mellett szintén felkerült a nemzetközi Bartók-év térképére. A köztéri Bartók-szobornál Iosif Oncu helyi polgármester köszöntötte a koszorúzásra egybegyűlteket, a rendezvényen többek között Becsey Zsolt fideszes európai parlamenti képviselő, Benedek András, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára, Szép Gyula, az RMDSZ művelődési alelnöke és Kozma József szegedi alpolgármester szólalt fel.

Neves hazai és külföldi szakértők részvételével zenetudományi konferenciát tartottak, amelyet népzenei hangverseny követett: fellépett Mircea Campean a kolozsvári Állami Magyar Opera zenészeinek kíséretével, valamint a magyarországi Muzsikás Együttes Petrás Mária népdalénekes és Alexandru Balanescu Londonban élő világhírű hegedűművész közreműködésével. Bemutatták Szekernyés János temesvári helytörténész Bartók és a
Bánság című könyvét, az érdeklődők meghallgathatták többek között a II. Szegedi Nemzetközi Bartók zongoraverseny kitüntetettjeinek - Andrei Banciu temesvári és Némethi Zsófia budapesti egyetemi hallgatók - előadását és a kolozsvári magyar opera szimfonikusainak hangversenyét, este pedig Bartók A csodálatos mandarin című táncjátékára várta a nagyérdeműt a Szegedi Kortárs Balett.

Kolozsváron a magyar operában ünnepelték meg a Bartók-évfordulót. A hangversenyt Bartók kortársa és nagy tisztelője, George Enescu szimfonikus doinája nyitotta meg, a műsor
további részében pedig Bartók-művek csendültek fel: a Magyar Képek és a Táncszvit, majd Georgescu Mária és Szilágyi János előadásában A kékszakállú herceg vára című opera. A bukaresti rendezvényen szintén középpontba került a két zeneszerző barátsága, hiszen az Enescu nevét viselő múzeumban Bartók Bélát bemutató kiállítás nyílt meg. A fővárosban a Bartók-szobor megkoszorúzását Mocsári Károly és Hernádi Ákos zongoraduója követte.

MTI - fidesz.hu