Az erdélyi napilap szerint Ilie Bolojan Bihar megyei prefektus (a román kormány megyei képviselője) ez ügyben már konkrétan tájékozódik, hogy érvényt szerezzen álláspontjának. A helyi román sajtó nacionalista kiadványai is már hetek óta arról cikkeznek, hogy a közintézmények vezetői nem küzdenek eléggé határozottan a jelenleg még birtokukban lévő ingatlanokért, és közrejátszanak abban, hogy azok visszaszolgáltatás címén "fantomrendek" tulajdonába kerüljenek.

A három szóban forgó épület közül kettő az irgalmasrend tulajdonában volt, mindkettő Nagyvárad belvárosában. Az egyiket, az egykori járványkórházat a megyei egészségügyi igazgatóság kezdeményezésére már kiürítették, a másikról - amelyben jelenleg járóbeteg-ellátó intézet működik - még nem született döntés. A prefektúra szerint a volt járványkórházat jogtalanul ürítették ki, mivel annak visszaszolgáltatásáról még nem született döntés. A tanácsos szerint az épület ráadásul közintézményként, vámházként működött a két világháború között, bár erre egyelőre nincs írásos bizonyíték.

Fodor József nagyváradi római katolikus püspöki helynök a Krónikának elmondta: a szóban forgó épületet már 2000-ben jogerősen visszakapta a római katolikus egyház, és még abban az évben telekkönyvezték is a püspökség nevére. Az épületben a budapesti Segítő Jobb Alapítvány támogatásával korszerű szemklinikát, illetve szaruhártyabankot és -átültető központot hoznak létre.

A jövendő szemklinika mellett álló másik kórházépület visszaszolgáltatásáról nem született döntés, így abban továbbra is az állami egészségügyi intézmény működik. Bolojan prefektus szerint ennek visszaszolgáltatása azért nem indokolt, mert az épületben korábban a magyar állam tulajdonában lévő pénzügyi igazgatóság működött, így az 1920-as trianoni diktátum értelmében az ingatlan tulajdonjoga a román államra szállt. Ioan Campan, a prefektúra tanácsosa említést tett egy 1906-os dokumentumról, amelynek értelmében a terület birtokosától, az irgalmasrendtől a magyar állam kisajátította volna a telket.

Fodor József közölte: szó sem volt kisajátításról. A magyar állam csupán 49 évre használatba kapta a területet, azzal a feltétellel, hogy ennek lejártával a telek a rajta lévő épülettel együtt visszaszáll az irgalmasrendre. "A gond csak az volt, hogy épp a határidő lejártakor a román kommunista hatalom államosította a területet. Ezért nem kaphattuk akkor vissza, viszont ma, a megállapodás nyomán, az épületet is igényeljük" - magyarázta a vikárius.

A harmadik épület az egykori Premontrei Gimnázium, amelyben ma a Mihai Eminescu Főgimnázium működik. A korábbi tulajdonos, a váradhegyfoki premontrei prépostság nevében a rend mai helyi vezetője, Fejes Rudolf Anzelm prépost igényelte vissza az épületet. A román hatóságok a premontreiek tulajdonjogát egy 1937-es telekkönyvi kiigazítás alapján vitatják, amelyben az akkori oktatásügyi miniszter kezdeményezésére a rend több ingatlanát is a román állam tulajdonába vették.

Az ügyben több pert is indítottak. A rend védőügyvédje, Kincses Előd elmondta: a Nagyváradi Táblabíróság a közelmúltban precedens értékű ítéletet hozott az egyik elkobzott premontrei tulajdon, a betfiai kőbánya ügyében. Ennek értelmében az 1937-es tranzakció mind az akkor hatályos telekkönyvi törvényt, mind az 1923-as alkotmányt megszegte, így semmisnek tekintendő. Az iskolaépületet is ezen döntés értelmében vették el. "Ezért amennyiben nem kapja vissza a rend, pert indítunk, amelyben precedensként a kőbánya ügyében született döntésre hivatkozunk" - mondta Kincses.


MTI - fidesz.hu