fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
A Kolozsvári Színház születésére emlékeztek
2006. március 29., 07:51
Az erdélyi arisztokrácia, ellentétben a hazaival, nemzeti arisztokrácia volt és a mellett, hogy nem volt idegen tőlük a francia, német mintáknak a követése sem, nagyon felkarolták a nemzeti színjátszást. Talán ez az egyik legfőbb oka annak, hogy Kolozsváron 200 éven keresztül folyamatos volt a magyar színjátszás.

A Színházi Világnap alkalomból Enyedi Sándor színháztörténész a Kolozsvári Színház születésének körülményeit idézi fel, amely 185 éve történt. Kolozsvár központjában van, szemben a New York Palotával, a régi híres szállodával, ahol Móricz Zsigmond, Bródy Sándor és más hírek magyar írók megszálltak.

Hogyha valaki ott elsétál, akkor elolvashatja a megkopott márványtáblát, amely megörökíti, hogy ebben az épületben volt az első hivatásos magyar színi előadás.

A tulajdonos egy évre díjtalanul felajánlotta a kolozsvári magyar színészeknek ezt a szállást. Erdély összefogása eredményeként 1821-ben felavatták a Farkas utcai színházat, amely hosszú évtizedeken keresztül szolgálta a magyar színjátszást, 1906-ig. 1906. június 17-én volt a Bánk bán búcsúelőadása a színpadon, ahol többek között Jászai Mari is fellépett.

A Magyar Hírmondó tordai tudósítója az 1790-es években arról számol be, hogy " a múlt héten béfordulván Kolozsvárra nemes köszöntések estenek ottan a főkormányzó gróf Bánffy György úr neve napjára. Kedden gróf Teleki Lajos úr ad egy muzsikával elegy énekes játékot, melyben szép kisasszonnyal olaszul gyönyörűségesen énekeltek. Szerdán ada elő a szokott játszótársaság egy igen mulatságos vígjátékos három felvonásba. Ritkán unhatja meg magát mostanában az ember, mert a komédiajátékok és a maskarás bálok egymást érik."

Ezek az előadások, amiről a tudósítás szól, tulajdonképpen főúri műkedvelő előadások elsősorban. Egyszerűen mindennapos divat volt a műkedvelő színielőadás. Megbecsült dolog volt játékszínben részt venni.

A régi híres Tordalagi, Torockai, Bánffy, Teleki, ezek voltak a leghíresebb nemesi családok, és természetesen az idős Wesselényi Miklós szerepét kell hangsúlyozzuk, aki az egész vagyonát a színészet javára fordította.

Wesselényi egyaránt volt színpadi szerző, több színdarabja maradt fenn, és 1797-től, mint vállalkozó veszi át a Kolozsvári Színházat. Ez azt jelentette, hogy teljes anyagi súlyával fedezte a színházak költségeit. A Wesselényi-kastélyban folytak a tárgyalások a színészekkel, a szerződéskötések is ott voltak. Hatalmas színházi levelezés maradt utána, idős Wesselényi színházszervezői tevékenységéről.

Tehát az erdélyi arisztokrácia, ellentétben a magyarországiakkal, nemzeti arisztokrácia volt és a mellett, hogy nem volt idegen tőlük a francia, német mintáknak a követése sem, nagyon felkarolták a nemzeti színjátszást.

Talán ez az egyik legfőbb oka annak, hogy Kolozsváron 200 éven keresztül folyamatos a magyar színjátszás, míg 1796 után a Kelemen-féle Pest-budai társulat feloszlik és csak akkor kerül sor Pesten újra magyar előadásokra, mikor ugyancsak Wesselényi színészei jönnek 1807-ben fel Pest-Budára.

A mecénás után essék szó Kócsi Patkó Jánosról, aki színi direktor, műfordító, színész is volt és egy nagyon érdekes, a dokumentumok alapján úgy tűnik, hogy ellentmondásos személyiség volt, nehéz természetű ember. Katonás rendet akart tartani, színészei nem egyszer lázadoztak, de ami nem vitatható, az Kócsi Patkó Jánosnak a felkészültsége. Ő azelőtt ezredben szolgált és bejárta Nyugat-Európát, járt Itáliában és több nyugat-európai országban, ahol ismerte a színjátszást, ismerte a híres korabeli színészeket, színházakat, a német színjátszást ismerte és ő írta meg az eső egyetemes magyar nyelvű színháztörténetet. Dramaturgiát tartott a színészeknek, előadást egy-egy darab mondanivalójáról, rendezői elképzeléseiről, tehát mint ilyen, valóban az egész magyar színjátszásnak az első nagy, igazi vezéregyénisége. Ő volt az első magyar Hamlet például és ő volt az első igazán kiemelkedő Shakespeare-színészünk, aki több nyelven beszélt és igyekezett a kor színpadi kultúrájának színvonalán működtetni a Kolozsvári Színházat, ami nem volt könnyű. Ha azt nézzük, hogy a hivatásos színtársulat hol alakult meg először, az érdem a Pest-Budáé.

Ha azt nézzük, hogy milyen eredményes volt és milyen tartós, akkor a második színtársulaté az érdem, az erdélyieké, akik tevékenysége 200 éven keresztül folyamatos színjátszást jelentett Erdélyben. Nemzedékekről nemzedékekre adták tovább a színjátszás tradícióját Erdélyben.

Forrás: Kossuth Rádió, Hajszálgyökerek

fidesz.hu