Az ügyészségi vizsgálat megállapította, hogy az állami Közlönykiadó Kft. és az Altus Rt. között a Szalay utca 4. szám alatti ingatlanra 1995. április 4-én megkötött megállapodás egy bérleti szerződésnek színlelt ajándékozási szerződésnek minősült. Az ügyészségi határozat rögzíti, hogy az állam csaknem 100 millió forint értékű beruházást végeztetett el az ingatlanon, amely a színlelt szerződés következtében úgy került az Altus Rt. tulajdonába, hogy azért a cég semmilyen ellenértéket nem fizetett. A nyomozó hatóság részletesen kiemelte a szerződés azon rendelkezéseit, amelyek kifejezetten hátrányosan érintették az államot, és lehetővé tették, hogy a miniszterelnök magáncége ellenszolgáltatás nélkül gazdagodjon a közvagyon kárára.

Idesorolták például a szerződésnek azt a pontját, hogy ha azt bármely okból felmondták volna, akkor a bérlő állami cég az elvégzett beruházása után semmit sem követelhetett volna az Altus Rt.-től. Megállapították azt is, hogy az állam által végzett átépítés az ingatlan értékét a többszörösére emelte. A beruházás értékének megőrzését, az ingatlan folyamatos karbantartását a szerződés teljes időtartama alatt, azaz tíz éven keresztül az állami cégnek kellett biztosítania az ezzel járó költségek viselésével együtt. Az ügyészség kiemeli, hogy mivel a bérleti díjat - amit a Közlönykiadó Kft. fizetett az Altus Rt.-nek - a piaci áraknak megfelelően határozták meg, sőt az évek során folyamatosan emelték is, így a beruházás értékének lelakására, beszámítására a bérlő állami cégnek nem volt lehetősége. Ez a körülmény pedig szintén arra vezetett, hogy a több tíz millió forint értékű beruházás ellenérték nélkül, ingyen került Gyurcsány Ferenc cégének tulajdonába. A határozat kimondja, hogy semmilyen ésszerű gazdasági indoka nem volt annak, hogy az állam a közvagyon terhére mindenféle ellenérték nélkül ilyen értékű vagyonhoz juttassa az Altus Rt.-t, azaz megközelítőleg 100 millió forinttal ajándékozza meg a miniszterelnök cégét. A színlelt bérleti szerződést az Altus Rt. tulajdonosa és egyben akkori elnök-vezérigazgatója, Gyurcsány Ferenc írta alá. Az állami Közlönykiadó Kft. részéről a megállapodást ügyvezetőként az az Etey Ferenc kötötte meg, aki a balatonőszödi kormányüdülőt alig egy évvel korábban kilízingelte az állami vagyonból Gyurcsány másik cégének, az Aldo Kft.-nek. Az Altus és a Közlönykiadó Kft. közötti bérleti szerződést a több tíz milliós szerződéses értékre tekintettel a Közlönykiadó Kft. alapítójának is jóvá kellett hagynia.

Az alapító Miniszterelnöki Hivatal nevében ezt a jogkört akkoriban Kiss Elemér közigazgatási államtitkár gyakorolta. Államtitkári kinevezését megelőzően Kiss Elemér az Altus Rt. felügyelőbizottsági tagja és ügyvédje volt. Az ügyészség felehetően ezen személyi összefonódások alapján emelte ki külön, hogy tapasztalata szerint az ügyben személyi és érdekközösség állt fenn. A Fővárosi Főügyészség álláspontja szerint az ingatlanra vonatkozó szerződéses konstrukció elemei büntetőjogi értékelést igényeltek.

Az ügy büntetőjogi vizsgálatának elvégzése alapján az ügyészség szerint megállapítható a különösen nagy értékre elkövetett hűtlen kezelés bűntettének gyanúja. A vizsgálat egyértelművé tette, hogy a Magyar Köztársaság jelenlegi miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc 1995-ben bűncselekménygyanús körülmények között egy olyan színlelt szerződést írt alá az állami Közlönykiadó Kft.-vel, amely megállapodás az ügyészség álláspontja szerint 100 milliós kárt okozott a közvagyonban, és amely az adófizetők pénzéből törvénysértő módon, ellenérték nélkül, ingyen növelte Gyurcsány Ferenc vagyonát. A konstrukció létrejöttének elengedhetetlen feltétele volt, hogy az Altus Rt. korábbi ügyvédje és egyben felügyelőbizottsági tagja, a szerződéskötés idején államtitkári pozíciót betöltő Kiss Elemér a színlelt szerződést jóváhagyja. Az ügyészség álláspontja szerint a bűntett büntethetősége 2003-ban elévült, így az elkövetők a büntetőjog eszközeivel nem vonhatók felelősségre, nem állíthatók bíróság elé. Az ügyészség által kilátásba helyezett polgári perben az állampolgároktól jogellenesen elvett közvagyon azonban még visszaszerezhető a kormányfő cégétől.

Szilvásy is a háttérben volt. Az ügyészség a személyi érdekközösség tagjainak felsorolásakor nem tért ki a miniszterelnök másik bizalmasának, Szilvásy Györgynek akkori szerepére. Szilvásynak - mint a Miniszterelnöki Hivatalban tevékenykedő helyettes államtitkárnak - tartozott hatáskörébe a Szalay utcai ingatlan értékesítésének jóváhagyása. Gyurcsányt még a KISZ-ben ismerte meg. Közösen voltak tagok az ingatlanban helyet kapó Országgyűlési Képviselők Klubjának Egyesületében is. A bűncselekménygyanús ügylet lebonyolításakor Szilvásy felesége (Berczelly Johanna) Gyurcsány cégének alkalmazottja, több cégének pedig vezető tisztviselője volt.

MNO