Az ukrán-izraeli állampolgárságú Leonyid Sztecurát 2004. októberében nyolc év fegyházbüntetésre ítélte a Fővárosi Bíróság első fokon, mert bizonyítottnak látta, hogy a vádlott egy Magyarországon tevékenykedő, orosz és ukrán származású személyekből álló, jól szervezett és jelentős erőt képviselő bűnözői csoport vezetője volt. A bíróság bűnösnek mondta ki Sztecurát emberölés bűntettének kísérletében, amelyet felbujtóként követett el, valamint két rendbeli, bűnszervezetben folytatólagosan elkövetett zsarolásban, mint társtettest.

A bíróság bizonyítottnak látta, hogy a vádlott 1997-re 50-60 fős, oroszokból és ukránokból álló bűnözői csoportot szervezett Magyarországon, amely védelmi pénzeket szedett, prostitúcióval és
pénzbehajtással foglalkozott.

Az elsőfokú bíróság a váddal egyezően állapította meg az emberölési vádpontban a tényállást. Eszerint 1997-ben, elszámolási vita miatt, Sztecura utasítására foglyul ejtették az egyik ellenérdekű alvilági csoport tagját, egy csecsen származású orosz állampolgárt, hogy megöljék. Sztecura emberei ütlegelték és megszurkálták a sértettet, aki ennek ellenére életben maradt.

A bíróság akkor bűnösnek találta bűnszervezetben folytatólagosan elkövetett zsarolásban, mint társtettes. A bíróság szerint a Sztecura vezette bűnözői csoport egy budai vendéglátóipari egységtől pénzt követelt 1998-ban. Az esettel kapcsolatba hozható volt Seres Zoltán, aki máig tisztázatlan körülmények között géppisztolyos támadás áldozatává vált 1999-ben Tahitótfaluban, egy külföldi állampolgárral együtt. A bíróság szerint Sztecura Seres Zoltán "örököseként" fellépve közölte a két sértettel, hogy a jövőben ő gyakorolja az elhunyt Seres Zoltán jogait, köztük a védelmi pénz beszedését.

Az elsőfokú ítélet a tárgyi bizonyítékon túl jelentős mértékben Sztecura "alvezére", a per harmadrendű vádlottja, Valentin Gudocsnyikov önmagára nézve is terhelő vallomásán alapult.
Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség Sztecura esetében súlyosításért fellebbezett, az elsőrendű vádlott és védője viszont megalapozatlanság és eljárási szabálysértés miatt hatályon kívül helyezésért. Az elsőfokú eljárás negyedrendű vádlottja is fellebbezett az ítélet ellen, őt ugyanis azzal vádolták, hogy tolmácsként segítette a bűnszervezet működtetését, és részt vett a védelmi pénzek beszedésében. A másodrendű vádlott a kiutasítás mellékbüntetés ellen fellebbezett, a további két vádlott esetében az elsőfokú ítélet jogerőssé vált.

A Fővárosi Ítélőtábla szerdán kihirdetett másodfokú ítéletében Szigeti Ágnes, a tanács elnöke azt mondta: az elsőfokú bíróság törvényesen, a cselekmény tárgyi súlyával, és a vádlott személyében
rejlő veszéllyel arányban szabta ki a fegyházbüntetést, ezért annak sem súlyosítása, sem enyhítése nem indokolt. A mellékbüntetésként kiszabott végleges kiutasítást azonban jogszabályi változás miatt - mivel erre csak a tíz évet meghaladó szabadságvesztésnél van mód - nyolc évnyi időtartamra változtatta.

A Fővárosi Ítélőtábla a másodrendű vádlott végleges kiutasítását kifogásoló fellebbezésnek viszont helyt adott, és a kiutasítás időtartamát öt évre mérsékelte. A negyedrendű vádlott büntetését 1 év 8 hónap börtönre mérsékelte, és szintén jogszabályi változás miatt - mivel bevándorolt orosz állampolgár - a kiutasítás mellékbüntetést mellőzte.


MTI - fidesz.hu