A német honatyák közül egyre többen "morognak", föltéve maguknak a kérdést: miért kellene befogadniuk az unióba két olyan országot, amely nemcsak Európa legszegényebb, de a lap szerint egyben legkorruptabb államai közé is tartozik. Főleg a legkisebb kormánypárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) padsoraiban nagy az elégedetlenség. A 46 bajor honatya többsége elhibázott lépésnek tartja, hogy áldását kell adnia Szófia és Bukarest gyors felvételére. Mivel azonban nem mernek nyíltan szembeszegülni a kancellár szándékával, ügyrendi kérdésbe kapaszkodva adnak hangot elégedetlenségüknek.

Az Európai Bizottság május közepén teszi közzé utolsó országjelentését a két balkáni ország EU-érettségéről. A CSU képviselői csoportjának vezetője azt követeli, hogy a berlini kormány is csak ezután döntsön: támogatja-e Bulgária és Románia felvételét az unióba. (A terv szerint a kormányzati döntésre már április 5-én sor kerül.) A bajor képviselők szerint illene megvárni, hogy a két tagjelölt valóban eleget tesz-e a brüsszeli kritériumoknak, és csak azután határozni a felvételi kérelem támogatásáról. (A berlini kormány döntése után kerülne az EU-bővítés kérdése a Bundestag, majd a Bundesrat elé.)

Még ha a bajorok makacskodása inkább csak jelképes erejű is, hiszen senki nem gondolja komolyan, hogy a Bundestag végül megtorpedózhatja az újabb EU-bővítést, a berzenkedők legalább jelzést akarnak adni: eddig s ne tovább! Újabb tagjelöltek ne számítsanak német támogatásra EU-s ambícióik kapcsán! Ezt jelezte Edmund Stoiber bajor kormányfő múlt heti brüsszeli útja, amelyen kijelentette: véget kell vetni a "felvételi automatizmusnak" az unióban, még ha ez bizonyos ígéretek megszegését jelenti is. Ingo Friedrich CSU-alelnök, az Európai Parlament képviselője egyenesen 30 évi felvételi zárlatban gondolkodik.

A fenti jelenségek alapvető hangulatváltozást jeleznek. Korábban Németország évtizedeken át pártfogolta újabb és újabb tagok felvételét az EU-ba, jócskán profitálva a békéből és a szabad kereskedelemből. Ám az európai alkotmány tavalyi kudarca és a Kelet-Európából beáramló olcsó munkaerő elvette a németek étvágyát a további bővítésektől.

Már az unió előszobájában toporgó két következő tagjelölt sem éppen bizalomgerjesztő német szempontból. Az Európai Parlament decemberi országjelentésében megdöbbenéssel regisztrálta "a szervezett bűnözés arcátlanságát Bulgáriában". Olli Rehn bővítési EU-biztos aggodalmának adott hangot "a nyílt utcán történő gyilkosságok magas számával" kapcsolatban. Romániát pedig a Transparency International a 85. helyre rangsorolta a korrupciótól leginkább fertőzött országok listáján, alig valamivel Szíria és Burkina Faso elé (a korruptság a helyezési számmal arányosan növekszik a TI listáján).

A CSU koalíciós partnerei közül a szociáldemokratákat is aggasztja a gyors ütemű EU-bővítés. Strasbourgi képviselőik nemrég drámai hangú felhívásban közölték, hogy "nem adjuk tovább a nevünket a csatlakozási kritériumok suttyomban történő felvizezéséhez". A 23 szocdem képviselő szerint az EU már Bulgária és Románia felvételekor sem adhat "árengedményre utaló jelzéseket". A jövőben elsőbbséget kell adni az EU "megőrzésének és cselekvőképességének" a bővítéssel szemben - szögezték le a német szociáldemokrata képviselők.


MTI - fidesz.hu