Piaci körökben némi értetlenkedést váltott ki a Pénzügyminisztérium azon közlése, mely szerint a márciusi államháztartási adatok publikálását néhány nappal későbbre, a parlamenti választások első fordulója utánra halasztotta a tárca - írja a FigyelőNet.

Az értetlenkedésen és a politikai magyarázatokon túlmenően a szokatlan fordulat számolgatásra ösztökélte a nagyobbik ellenzéki pártot. Orbán Viktor felkérésének eleget téve Varga Mihály korábbi pénzügyminiszter negyedéves pénzügyi jelentést készít, amellyel - mint a FigyelőNet kérdésére elmondta - várhatóan szombatra készül el.

A lap által megkérdezett makroelemzők úgy vélték, reális magyarázat lehet a halasztásra a vártnál rosszabb adat, ugyanakkor hozzátették, hogy a pénzügyi tárca aktuálisi adatainak hiányában gyakorlatilag lehetetlen korrekt elemzést készíteni.

A késedelmet nehéz indokolni
Az államháztartási adatok publikálásának április 5-éről 10-ére történő eltolása persze még nem bizonyítja, hogy a hivatalos deficitcélokhoz képest durván elszállt volna a háromhavi büdzsé egyenlege, de mindenképpen arra enged következtetni, hogy az eredeti prognózisnál magasabb lesz a hiány. Ezt valamennyi, A FigyelőNetnek nyilatkozó, többségében inkább név nélkül véleményt formáló piaci elemző és szakértő is megerősítette, hozzátéve, hogy a tervezettnél későbbi adatközlést gazdasági érvekkel nehéz megindokolni.

Ezt egyébként a Pénzügyminisztérium sem próbálta meg: Molnár Albert politikai államtitkár egyértelműen politikai síkra terelte a Fidesz pénzügyi jelentésére adott reakcióját, és viszonylag nehezen értelmezhető módon a negatív kampánnyal való szembefordulásként aposztrofálta a tárca magatartását. Kőszegi Márk sajtófőnök viszont úgy érvelt, hogy áprilisban eredetileg sem tudták volna 7-énél korábban elkészíteni a gyorsjelentésüket, a péntek délutáni adatközlést viszont nem találták szerencsésnek, ezért csúsztatták azt 10-ére, hétfőn délután öt órára.

100 milliárdos pluszdeficit?
Akármi is húzódik a háttérben, háttérelemzők szerint nehéz dolga lehet most Varga Mihálynak, aki elméletileg ugyanolyan nehezen lát bele az egyébként nem kifejezetten transzparens költségvetésbe, mint bármely más felkészült külső elemző. Nagy hangsúly van ugyanis az előre nem látható egyszeri tételeken, általában ezek szokták a vártnál jobban rontani vagy javítani az egyenleget. Márciusban például állítólag a vártnál nagyobb áfakiadások, illetve a költségvetési intézmények - az előirányzatnál lényegesen - magasabb költései játszhatnak döntő szerepet, és emelhetik meg a korábban 262,6 milliárd forintra prognosztizált hiányt.

Hogy mennyivel, azt aligha lehet előre megjósolni, de a szakértők egyike sem zárta ki azt a szcenáriót sem, amely egy név nélküli pénzügyminisztériumi forrásra utalva szerepelt már több sajtóértesülésben. Ez a bizonyos PM-es informátor 100 milliárd forintos extra hiányról tud, ami természetesen nem csupán a márciusi deficitet dobná meg, hanem 698 milliárdról 798 milliárd forintra duzzasztaná az első negyedév halmozott hiányát. Efféle aggodalmakat fogalmazott meg egyébként Járai Zsigmond jegybankelnök is, aki a március 20-ai kamatdöntést követő tájékoztatóján megjegyezte: tart attól, hogy már az első negyedéves hiány is elszaladhat, az éves pedig biztosan jóval magasabb lesz a tervezett szintnél. A jegybank szakértői szerint ugyanis az év eddig eltelt részében a költségvetési szervek kifizetései, köztük az áfakifizetések is magasabbak a tervezettnél, az áfabevétel pedig gyengébb.

Varga: 8-10 százalékos éves hiány
Varga Mihályt a konkrét becsléseket nem kívánta kommentálni, annyit azonban elmondott, hogy saját kalkulációjához többek között PM-es adatokra támaszkodik, jóllehet azokra, amelyek mindenki számára hozzáférhetőek. Emellett, mint elsorolta, hazai és külföldi pénzintézetek, illetve londoni befektetési házak elemzőinek véleményét, a Magyar Nemzeti Bank tanulmányait, az Állami Számvevőszék jelentéseit és az Eurostat adatait veszi alapul. A várhatóan szombatra elkészülő pénzügyi jelentésének végkövetkeztetéséből annyit előrebocsátott, hogy a pénzügyi tárca által prognosztizált 6,6 százalékos GDP-arányos (pénzforgalmi szemléletben számított) éves költségvetési hiány helyett ő legalább 8-10 százalékos deficitet tart reálisnak.

Hangsúlyozta azt is, hogy a készülő jelentés nem pusztán a márciusi vagy az első negyedéves államháztartásra fog koncentrálni, hanem a fiskális helyzetet érintő folyamatok összességéről szól majd, mint ahogy egyébként Orbán Viktor felkérése is erről szólt.

Olyan leltárat készít tehát a nagyobbik ellenzéki párt, mint amit úgynevezett Fehér Könyvként ismer a szakma, és amilyet a választásokat megnyerő politikai erő szokott rendre elkészíteni annak érdekében, hogy valóban tisztán lássa az államháztartás valós helyzetét.


MNO - fidesz.hu