A minisztérium egyik szóvivője közölte, hogy "az elvi döntés" október 24-én született meg. A Gazprom építi német cégek (E.ON, BASF) bevonásával a Balti-tenger mélyén lefektetendő orosz-német gázvezetéket, amely a Finn-öböl mentén, a finn-orosz határnál lévő Viborgtól Greifswaldig húzódna, 2010-ben szállítanának rajta először gázt, s az energiahordozóból Hollandiának és Nagy-Britanniának is jutna. A Gazprom többségi részesedéssel rendelkezik a német-orosz vállalkozásban. A kezességvállalás annyit jelent, hogy Németországnak kell fizetnie, a kamatokat is beleértve, amennyiben a Gazprom nem tud törleszteni. A német bankoknál felveendő hitelből az orosz gázkitermelő helytől Viborgig húzódó vezetékszakaszt finanszíroznák. Gerhard Schröder csütörtök óta évi 250 ezer eurós javadalmazásért a gázvezetéket építő német-orosz konzorcium felügyelő bizottságának az elnöke, s már eddig is bírálták, mondván: olyan vállalkozásban vállalt szerepet, amelynek útját kancellárként maga is egyengette.

Schröder a gazdasági ésszerűség alapján megszületett döntésnek állítja be a gázvezeték megépítésének elhatározását. A lépést több ország, köztük Lengyelország bírálja, azt állítván, hogy a szárazföldet elkerülő gázvezeték a politikai nyomásgyakorlás eszközévé is válhat. A volt német kancellár, aki a svájci Ringier kiadónál tanácsadói állást is vállalt, szombaton azt tudatta, hogy nem volt tudomása a kezességvállalásról. A KfW német állami banknál a Süddeutsche Zeitunggal közölték, hogy a bank más pénzintézményekkel együtt dolgozik a hitelkonstrukción, de még semmi sincs eldöntve. A német állam általában exportáló német cégek üzleteire vállal kezességet. Külföldi cégek esetében a garanciavállalás viszonylag ritka, bár, mint a Süddeutsche Zeitung megjegyezte, előfordul, amikor a kezességvállalás Németország energiahordozóval való ellátását szolgálja.

MTI - fidesz.hu