A tárgyalások első február 21-i és második, március 17-i fordulóján egyaránt a decentralizációval kapcsolatos kérdésekről volt szó. Nagy vonalakban megvitatták azt, hogy az önkormányzati reform keretében milyen hatáskörökkel rendelkezzenek a helyhatóságok az egészségügy, az oktatás, a kultúra, az igazságszolgáltatás és belügy területén, szó volt az önkormányzatok finanszírozásáról, kölcsönös kapcsolatáról, illetve a "szerb" helyhatóságok kapcsolatáról Belgráddal.
A harmadik tárgyalási fordulón továbbra is a kisebbségek szempontjából létfontosságú decentralizációról lesz szó. Közvetlenül a tárgyalások előtt Albert Rohan osztrák diplomata - a koszovói státustárgyalások lebonyolításával megbízott Martti Ahtisaari helyettese - háromnapos látogatást tett Koszovóban. Ott átadott az albán és a szerb vezetőknek egy dokumentumot, amely összegezte, hogy eddig milyen témakörökben volt egyetértés, és konkrét rendezési javaslatokat fogalmazott meg azokban a kérdésekben, amelyekben a vélemények nem közeledtek.
Eloszlatva minden kétséget Rohan leszögezte, hogy Koszovót nem fogják entitásokra osztani, és Belgrád szándékával ellentétben a szerbek nem kapnak területi autonómiát. A decentralizáció folyamatában - azután, hogy rendeződött a tartomány jogállása - új önkormányzatok alakulnak, jobbára azokon a településeken, ahol 70-80 százalékos többségben szerbek laknak. Lehetőség lesz "szerb" helyhatóságok kölcsönös kapcsolataira és Belgráddal való kapcsolattartásra is, sőt, az önkormányzatok együttműködhetnek a külfölddel, és segélyeket is kaphatnak. Pristinai sajtóértesülések szerint a javaslatok között szerepel az is, hogy a helyi önkormányzatok "partneri kapcsolatba" léphetnének egymással, együttműködhetnek az egészségügy, az oktatás és a kultúra területén, "önkormányzati társulások" is létrejöhetnek, de nem állhat elő olyan helyzet, hogy Pristina és a helyhatóságok között kialakul egyfajta harmadik hatalmi ág.
A pristinai sajtó szerint az albán vezetők nemtetszéssel fogadták azt, hogy Belgrád mégis jelentős szerephez juthat a szerb önkormányzatok finanszírozásában, és "vízszintes etnikai kapcsolatok" jöhetnek létre közöttük. Ugyanakkor az Express és a Koha Ditore című pristinai napilap egybehangzóan azt írta hétvégi számában, hogy az albán vezetés "bizonyos észrevételek mellett elfogadta a Rohan által előterjesztett dokumentumot". Ezzel kapcsolatosan a Zeri című újság idézte Agim Ceku tartományi kormányfőt, aki szerint "az albánok most győztesek, a győzteseknek pedig nagylelkűeknek kell lenniük".
Slobodan Samardzic szerbiai miniszterelnök tanácsadó a belgrádi tárgyalóküldöttség álláspontját tolmácsolva kifogásolta, hogy a Rohan által előterjesztett dokumentum nem fogalmaz meg valódi garanciákat a koszovói szerbek és Belgrád intézményes kapcsolatára, és mindezt "valamifajta koszovói jogrend árnyékába" helyezi. Samardzic szerint a szerb fél azt szeretné, ha a szerb önkormányzatoknak bizonyos területeken közvetlen kapcsolatuk lenne Belgráddal, Pristina rendszeres tájékoztatást kapna róla, de semmilyen módon nem szólhatna bele az egészségügyet, az oktatást és a műemlékvédelmet érintő hatáskörök gyakorlásába.
Rohan nem titkolta, hogy a harmadik forduló már nem lesz olyan könnyű, mint az előző kettő, amikor "máris áttértek a következő témára, amint nézetkülönbségek adódtak". A tárgyalásokat felügyelő diplomata ezért arra kérte Belgrádot és Pristinát, hogy igényeikkel és észrevételeikkel maradjanak a realitások talaján.
MTI - fidesz.hu