II. János Pál pápává választása előtt Krakkó bíboros érseke volt. A néhai pápa boldoggá avatásának lengyelországi szakaszát szombaton este a Wawel-székesegyházban, a Kazimierz Marcinkiewicz miniszterelnök jelenlétében tartott ünnepi szentmisén zárta le Stanislaw Dziwisz jelenlegi krakkói érsek, II. János Pál egykori személyi titkára.

Mint Parmiggiani Krakkóban tartott sajtóértekezletén elmondta, a boldoggá avatás ügyében eljáró egyházi törvényszék az egyházjog előírásait betartva először a boldoggá avatáshoz szükséges csodát igyekszik találni, és majd csak ezután vizsgálja meg a szentté avatáshoz szükséges újabb csodát. Tekintettel a "rendkívüli körülményekre", a pápának jogában áll olyan döntést hozni - hangsúlyozta a prelátus -, amely túllép a kánonjogon. Parmiggiani ezzel a hívek részéről a boldoggá avatás iránt megnyilvánuló, korábban nem tapasztalt sürgetésre utalt.

Stanislaw Oder, a boldoggá avatási eljárás posztulátora azonban sietett megjegyezni, hogy a bíróság munkájára a hívek nyomásának semmilyen befolyása nem volt. Oder nem zárta ki, hogy II. János Pál ereklyéit a boldoggá vagy szentté avatás után a lengyel királyok egykori palotájának, a krakkói Wawelnek székesegyházában őrizzék. "Lengyelország és Krakkó azok a helyek, ahová az ereklyéket vinni kell" - szögezte le.

II. János Pál halála után olyan hírek kaptak lábra, miszerint a lengyel pápa szívét egykori érseki székvárosában, Krakkóban temetnék el. Ez hagyományos eljárás Lengyelország nagyjainak esetében: Fryderyk Chopin vagy Henryk Sienkiewicz szívét is egy-egy varsói templomban temették el.

Oder a krakkói boldoggá avatási eljárás során tett vallomások két kötetével tér vissza Rómába. A szigorúan titkos egyházi törvényszék több mint 100 tanút hallgatott meg, akik Karol Wojtyla életéről és személyiségéről adtak információkat. Kiszivárgott, hogy a tanúk között volt két korábbi lengyel államfő is, Wojciech Jaruzelski tábornok, illetve Aleksander Kwasniewski.


MTI - fidesz.hu