A tárcavezető egy Kolozsváron tartott sajtótájékoztatón újságírói kérdésre válaszolva kifejtette: nem ért egyet egy magyar nyelvű, önálló, állami magyar egyetem létrehozásával, mert - mint fogalmazott - jelenleg Romániában a kisebbségek számára, a többségi nemzethez hasonlóan, minden feltétel biztosított a tanuláshoz. "Nem értek egyet ennek az egyetemnek a megalapításával. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) a multikulturális egyetem mintapéldája, ezért szerintem az oktatás kettészakítása nem célszerű" - hangoztatta a miniszter.

Szerinte az anyanyelvű oktatást illetően Romániában nincs semmilyen korlátozás. "Mi több, a magyarul tanuló diákok esetében a román állam által nyújtott fejenkénti finanszírozás értéke 20 százalékkal nagyobb a román diákoknak biztosított támogatáshoz képest" - magyarázta a román oktatási miniszter.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői a múlt szombaton szerveztek fórumot magyar oktatókkal az erdélyi magyar felsőoktatás megerősítéséről. Ezen a rendezvényen Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki egyben oktatásért is felelős romániai miniszterelnök-helyettes, kifejtette: egyszerre kell küzdeni a BBTE-n létrehozható magyar karokért és az erdélyi magyar önálló állami egyetemért.

Markó szerint az önálló magyar egyetemet nem a BBTE kettéválasztásával kell megalapítani, hiszen a többnemzetiségű Erdélyben szükség van ilyen intézményre. Rámutatott: az RMDSZ legfőbb feladata úgy elfogadtatni a román parlamenttel a most készülő felsőoktatási törvénytervezetet, hogy az nyújtson lehetőséget egyetemeken belül önálló tanszékek és karok, de önálló oktatási intézmények létrehozására is.

Az RMDSZ-szel együtt kormányzó román Demokrata Pártot (PD) képviselő Mihail Hardau miniszter nyilatkozata akkor hangzott el, amikor a magyar érdekképviseleti szervezet nyílt konfliktusban áll a demokratákkal a kisebbségi törvénytervezet elfogadásának akadályozása miatt.

Az önálló magyar egyetem kérdése tavaly november óta tartja lázban a romániai közvéleményt, azt követően, hogy a főleg oktatókból álló Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) harcot hirdetett a Bolyai Egyetem visszaállításáért. Ebbe a küzdelembe a BKB-sok "nehézfegyvert" is bevetettek, hiszen az ügy támogatásáért megszerezték 80 nemzetközi hírnevű tudós aláírását, köztük Nobel-díjasokét is.

Emellett kezdeményezték a BBTE-n magyar karok létrehozását is. Ez a tervük viszont kudarcba fulladt, mivel az egyetem román többségű szenátusa az ügy érdemi megvitatása élkül gyakorlatilag elutasította az új struktúrák létrehozását. A román fél attól tartott, hogy a magyar karok létrehozása az első lépés lenne a BBTE kettészakítása, az egykori magyar Bolyai Egyetem visszaállítása felé.

A BKB korábban valóban ezt tűzte ki stratégiai célul. A történtek után azonban a BBTE-n tanító oktatók és az RMDSZ között az a konszenzus alakult ki, hogy a magyar karok létrehozását és egy új egyetem megalapítását egyaránt célnak tekintik.


MTI - fidesz.hu