A legnagyobb európai hitelminősítő Londonban kiadott jelentése megerősíti a kelet-európai ország mélyen spekulatív, "B mínusz", illetve "B" szintű szuverén bel- és küladósi kockázati osztályzatait. A "B mínusz"-tól lefelé már a rendkívüli befektetési kockázatokra figyelmeztető "CCC" sáv következik.

A Fitch által a minősítések megerősítéséhez fűzött elemzés szerint Moldova továbbra is Európa legszegényebb országa, amely erőteljesen függ a mezőgazdaságtól, ipari bázisa gyenge, a befektetési érték alacsony, bár a munkaerő meglehetősen jól képzett és rugalmas.

A rugalmasságra jellemző, hogy a munkaképes korú lakosság tömeges elvándorlással reagált a hazai szegénységre és a korlátozott lehetőségekre: mintegy 25-30 százalékuk, hozzávetőleg 500-600 ezer moldovai külföldön dolgozik, zömmel Oroszországban és Nyugat-Európában.

A Fitch szerint az ő hazautalásaik 2004-2005-ben a GDP-érték 25 százalékát tették ki; ez az arány az 1998-as orosz pénzügyi válság előtt még csak 5 százalék volt.

A hazautalások először stabilizálták a moldovai gazdaság kibocsátását, amely a 90-es években folyamatosan csökkent, majd 2000-2005 között évi átlagban csaknem 7 százalékos GDP-növekedést finanszíroztak, és ellensúlyozták a fizetési mérleg romlását, áll a hitelminősítő elemzésében.

Az ország köz- és küladósság-rátái csökkentek az elmúlt öt évben, de ezt nem lehet egyértelműen javulásként értékelni, mivel a csökkenés zöme azt tükrözi, hogy Moldova szinte egyáltalán nem tud külföldi hitelt felvenni.

A Fitch úgy tudja, hogy Moldova hátralékban van kétoldalú küladósságai zömének tőketörlesztésével, jóllehet a kamatokat fizeti, áll a jelentésben. A hitelminősítő szerint a magánszektorbeli adósok is jelentős hátralékokat halmoztak fel, ráadásul e szféra adóssága 2003 óta meghaladja az államét.

Az elemzés szerint Moldovát erőteljes külső sokkhatásként érte az orosz gáz drágulása.


MTI - fidesz.hu