fidesz.hu főoldal
Hírek
Interjú
Publicisztika
Európai Unió
Mondatok
Visszahullottak a vádak
2002. október 31., 13:33
Egyedülálló sikert értek el a polgári pártok képviselőjelöltjei az önkormányzati választásokon Debrecenben. Az összes egyéni választókerületben győztek, és újraválasztották polgármesternek Kósa Lajost, a Fidesz alelnökét. A politikust az eredmény hátteréről és a Fidesz előtt álló kihívásokról Moldoványi Tibor kérdezte a Heti Válasz 2002. október 31-i számában.

Mi a helyi siker titka?

Nincs titok. Sok az összetevője annak, hogy valaki eredményes politikus legyen a településén. Ez részben attól függ, hogy a vállalt munkát elvégezte-e vagy sem, fejlődött-e a település, jobban mennek-e a dolgok.

Ennek ellentmond az országgyűlési választások eredménye, hiszen az elvégzett munka alapján az Orbán-kormányt újra lehetett volna választani, mint ahogy a fideszes képviselőket is. Mégsem így történt.

Ezért mondtam, hogy a munka csak az egyik összetevő. Szükséges, de nem elégséges feltétel.

Mire van még szükség?

Például arra, hogy a politikus tisztességes eszközzel ne csak a saját munkáját, hanem az ellenfeleit is bemutassa.

Mi különböztette meg a debreceni önkormányzati kampányt az országostól?

Debrecenben nem kényszerítettük olyan helyzetbe a baloldali érzelmű embereket, hogy úgy érezzék, csak akkor van esélyük a túlélésre, ha a szocialisták nyernek. Nem volt kiszorítósdi a városban. Az önkormányzat azok közül is választott intézményi vezetőket, akik korábban a baloldalon vállaltak politikai szerepet. A döntés a teljesítmény alapján született, és nem a politikai kötődéseket vettük figyelembe.

Sikeresebb volt a kommunikáció?

A média nem hasonlítható az országoshoz vagy a fővárosihoz: más a kommunikációs közeg. Az emberek többsége nem olvassa az országos újságokat. A helyi lapok példányszáma Debrecenben negyvenezer körül van, a Népszabadságból az egész megyébe nyolcezer jár. A helyi tévében a hírműsorokat többen nézik, mint az országos adókon. Tehát itt egészen más szemüvegen át látják az emberek a világot.

Eltért-e a Fideszétől a debreceni polgári erők stílusa?

Engem az ellenfeleim leginkább a stílusom miatt bántottak. Csakhogy a vádak nagyon különböztek az emberek mindennapi tapasztalataitól. Ezért az ellenfelek nem érték el céljukat. Gyakran járok piacra, ahol sok emberrel beszélgetek. Velük nem lehetett elhitetni a tapasztalatukkal ellentétes állításokat. Inkább az ellenfeleim járatódtak le a tisztátlan eszközök miatt.

A családja is céltábla volt.

Se szeri, se száma a hírnek, hogy válunk, különköltözünk, pedig hét éve élünk boldog házasságban. A feleségem a legmegbízhatóbb társam. Az emberek látták, hogy a vádak, pletykák hamisak. A helyi közösségekben nehéz a szemenszedett hazugságokat elhitetni.

Debrecenből nézve milyen új irányt lát járhatónak? Szükségesnek tartja-e, hogy a Fidesz változtasson a stílusán?

Mi annyiban politizáltunk másként, hogy nem hagytunk egyetlen hazug vádat sem magunkon száradni. Azonnal válaszoltunk, sőt visszavágtunk. Elmondtuk: amit a szocialisták ránk fognak, az igazából rájuk jellemző. A tavaszi kampányban nem ezt csináltuk. Pedig nevetséges volt, hogy a szocialisták vádolták korrupcióval a Fidesz-kormányt, miközben az ő kormányzásuk idején volt a legnagyobb a korrupció.

Mondana példát a támadások kivédésére?

Azzal vádoltak a kampányban, hogy Debrecen eladósodott. Ezzel szemben a város adósságállománya kilencmillióval kevesebb, mint négy évvel ezelőtt volt. Ezt minden alkalommal elmondtuk. 1998-ban 2,8 milliárd forinttal tartozott a város, pontosan annyival, amennyit a szocialista városvezetés idején felhalmozott.

Számít-e arra, hogy a Medgyessy-kormány bünteti majd a várost a jobboldali győzelem miatt?

Nem a szocialista kormánytól függ Debrecen sikere vagy kudarca.

Igaz, de az államtól esetleg nem kap többletpénzt a város.

A baloldal négy évig azt sulykolta a fejekbe, hogy a polgári kormány csak a polgári önkormányzatokat támogatja. Ez nem volt igaz, az ellenkezőjét számtalan példa bizonyítja. A legnagyobb költségvetési támogatást a főváros kapta, de bőven jutott például a szocialista vezetésű Nyíregyházának is. Ami Debrecent illeti: az államháztartás rendjéből következően lehet ugyan kellemetlenkedni, ám a normatív támogatás nem vehető el. A kormány szándékaitól függetlenül Debrecen nagy költségvetésű, erős gazdaságú város. Fejlődését lehetetlen kormányzati akaratból visszavetni. Egyébként borsot mi is törhetünk a kormány orra alá.

Ez utóbbira gondoltak néhányan, amikor azt mondták, hogy fenyegetőzik.

Én soha nem fenyegetőzöm, csak elmondom a lehetőségeket. Nemzetgazdasági érdek, hogy autópálya-összeköttetést kapjon az ország második legnagyobb városa, amely az észak-alföldi régió exportjának egyharmadát termeli meg. Minden eszközt igénybe veszünk - a tárgyalástól az autós demonstrációig -, hogy jogos érdekeinket érvényre juttassuk. Miért ne tudnánk megszervezni, hogy a törvény által megengedett módon kétezer debreceni autós demonstráljon Budapesten, s mondjuk hússzal végigmenjen az Andrássy úton? Félreértés ne essék, nem szeretném, ha erre sor kerülne. Csak azt gondolom, hogy nem vagyunk védtelenek. Tudunk harcolni a saját érdekeinkért. Az erőfeszítéseinknek már most is vannak eredményei: a kormány akarata ellenére lesz táblabíróság Debrecenben, vagy például sikertelenül akarták megvonni a rendezvénycsarnokra tervezett 600 millió forintos támogatást.

A Fidesz elnökségi ülésén elhangzott, hogy a tavaszi kongresszuson tárgyalják a pártvezetőség megújítását. Nem gondolja, hogy előbb lenne szükség vezetőváltásra?

Kétévente kerül sor tisztújításra a Fideszben.

Helyes-e, ha a két elvesztett választás után helyükön maradnak a párt vezetői?

Attól függ, mit tartunk vereségnek. Valóban nem a Fidesz kormányoz tovább, de a frakció létszáma nőtt.

Milyen személyiségekre van szüksége az ellenzéki Fidesznek?

Inkább azon töröm a fejemet, hogy milyen útra van szükség. Attól függően kell megválasztani a vezetőket, hogy milyen úton akarunk haladni.

Új utat kellene keresni?

Most ellenzéki szerepben van a Fidesz. Az erre hivatott testületeknek el kell készíteniük a javaslatukat olyan kérdésekben, amelyek meghatározzák a párt útját. A kérdések között van az uniópárt gondolata, amely a jobboldalt egy tömbben indítaná a választásokon 2006-ban. Lehetséges más alternatíva is, ám számolni kell azzal, hogy a baloldal a következő alkalommal már közös jelölteket indít. Azt most nem tudjuk, hogy a szóba jöhető javaslatok közül melyiknek van nagyobb támogatottsága a Fideszben. Az tény, hogy a jobboldali emberek gondolkodása, értékrendje széles sávon mozog. Nem biztos, hogy egy uniópárt ki tudja elégíteni az igényeiket.

Befolyásolta-e a választási eredményt, hogy Debrecenben is szép számmal vannak polgári körök?

A polgári körök létének előnye és hátránya is van. Hátránya például, hogy nehezen azonosíthatóak, hiszen nem öltenek jogi formát. Debrecent is teleszórták egy olyan Bocskai István Polgári Kör megjelölésű szórólappal, ami kifejezetten hátrányomra volt. Azt nem tudjuk, hogy ki áll a szervezet mögött. Ismerek olyan polgári kört, amelynek megalakulását az MSZP-sek kezdeményezték.

Sok polgári körben a kezdeti lelkesedés után általánossá vált a vélemény, hogy magukra maradtak. Számítottak a Fideszre, de nem kaptak segítséget.

Nem a permanens forradalom korát éljük, amikor tüntetésre, az utcakövek fölszedésére van szükség. Normális kerékvágásban folyik az élet, leszámítva a kampányidőszakot, amikor szükség van a segítségre. Megértem és szeretem a jobboldali emberek tettrekészségét, ám a működő demokráciák mindennapjaiban nincs szükség a radikális jelenlétre. A Fidesz nem mondhatja meg az embereknek, hogy mit csináljanak. Hiszen egy párt arra való, hogy a politikai életben részt vegyen. Az életnek a politika csak egy szűk szegmense. Debrecenben megpróbálom a polgári köröket bevonni a közösségi életbe. A városban vannak szakmai fórumok, előadások, ahol az emberek megnyilatkozhatnak. Országos szinten ez képtelenség, és nem is lenne helyes, ha folyamatosan égnénk az akciók lázában. Nem lehetünk olyanok, mint az a friss házas, aki válságban érzi életét, ha nem csókolózik folyamatosan a feleségével.

A Fidesz az elmúlt hónapokban a közéleti témák és a politikai ügyek tematizálásában folyamatosan a vesztes oldalra kerül. Pedig korábban - mind ellenzéki, mind kormánypárti időszakában - ez volt az erőssége.

Normális dolognak tartom, ha a kormánypárt, jelenleg az MSZP tematizálja a közéletet. A Fidesz új szerepben van, és kell egy kis idő, amíg a helyzethez alkalmazkodik, összeszedi magát.

Csakhogy a Fidesz napirendre vett ügyeket, amelyek nem úgy sültek el, hogy az hasznos lett volna a pártnak.

Számtalanszor előfordul, hogy valaki az új élethelyzetben alkalmazkodásra kényszerül. Csak a szuperügynök vagy Zelig képes arra, hogy ma indián, holnap az Egyesült Államok elnöke legyen. A valóságban ilyen nincs. Ha valaki ezt kívánja a Fidesztől, azt tanácsolom, hogy legközelebb a világhírű illuzionistára szavazzon. Csak a csodák világában fordul elő a zökkenőmentes szerepváltás. A valóságban hosszabb időre van szükség az alkalmazkodásra. Engem mint polgármestert más foglalkoztat: hogy merre megy az ország. Most azt látjuk, hogy a miniszterelnök látóhatára száz napra terjed ki. Én a városomban sem bíznék komoly dolgot olyan emberekre, akik csak száz napra terveznek előre. Az MSZP hihetetlen módon leegyszerűsítette a politikát arra, hogy több pénzt ad az embereknek. Ám ez nem oldja meg a valódi gondokat. Lehet, hogy a szocialisták hitvallása az, hogy csak a pénz boldogít. De hát egy bankárnak mi is lehet a lelkében, mint az, hogy Mammon az Isten?

Indokoltnak tartja-e Kovács László felvetését, hogy adott esetben előrehozott választásokra volna szükség?

Elképzelhető, hogy a szocialisták rájöttek: a kormányzás bonyolultabb a pénzosztogatásnál. Reménykednek abban, hogy az előrehozott választásokig nem pattan ki, milyen nagy a baj. Most népszerű a kormány, ami érthető. Aki pénzt ad, azt az emberek egy része kedveli. A kérdés az, hogy meg lehet-e vásárolni tartósan az embereket, és van-e erre elég pénz? Ha nincs, akkor jönnek a gondok. Márpedig a pénz elfogy, és ráadásul a választók egy csoportja mindig elégedetlen lesz. Kovács valószínűleg látja a gondokat: elköltöttek mindent, ráadásul az EU itt van a nyakunkon. Tévedés azt hinni: ha belépünk a közösségbe, akkor euróval megrakott kamionok árasztják el az országot. Az MSZP-nek nincs és nem is volt válasza az előttünk álló kérdésekre. A választásokon nem a szocialisták programjára szavaztak az emberek, hanem az ígérgetésekre. Ennek a politikának hosszú távon nincs jövője.

Fotó: Griechisch Tamás