A hajóról indítható, közepes hatótávolságú torpedót, amelyet a Paradicsom egyik folyója után Kúdzarnak neveztek el, a péntek óta tartó "Nagy Próféta" hadgyakorlaton próbálták ki a Perzsa-öbölben. "A sikeres rakétakísérletek után Teherán bármilyen inváziónak ellenáll" - közölte Jahja Rahím Szafávi iráni tábornok, a Forradalmi Gárda parancsnoka. A nagy sebessége miatt víz alatti rakétának hívott torpedó másodpercenként száz méter sebességgel (360 km/h) halad, így a világ leggyorsabb víz alatti rakétájának számít. Szakértők becslése szerint a hasonló NATO-torpedókhoz képest négyszeres sebességgel száguld, így gyakorlatilag lehetetlen a rakéta elhárítása. Az iráni rakéta pontosan ugyanolyan gyors, mint a szovjet/orosz fejlesztésű Skval (Roham) VA-111-es verziója, így lehetséges, hogy a torpedó technológiája Kínán vagy Kirgizisztánon keresztül jutott el Iránba.

Jurij Fagyejev, egy szentpétervári hadiipari kutatóintézet szakértője szerint a torpedókat a szovjet időkben orosz területeken kívül Kazahsztánban és Kirgizisztánban gyártották. Az orosz mérnök szerint elképzelhető, hogy a rakéta tervei a zavaros posztszovjet időkben kerültek külföldi, ez esetben iráni értékesítésre.

Eduard Baltyin tengernagy, az orosz fekete-tengeri flotta egykori parancsnoka minderről másképp vélekedik: a "technológiájában egyedülálló" torpedóról szóló iráni bejelentést megtévesztésnek minősíti. "Még ha Irán meg is szerezte a torpedó rendkívül bonyolult terveit, az országban hiányoznak a gyártás előfeltételei" - közölte a vezető orosz haditengerészeti szakértő Moszkvában. Baltyin kizárta annak lehetőségét, hogy a perzsa állam orosz gyártású torpedókhoz juthatott hozzá.

MTI - fidesz.hu