Surján László (Fidesz-MPSZ) szerint "lehet élni ezzel a költségvetéssel, de a nagy európai vízió továbbra is hiányzik a tanácsból". A következő hét év sikere a végrehajtáson múlik - vélte.
A vita arról szólt, hogy a parlament a decemberi kormányfői megállapodást nem tartotta elégségesnek és Európa jövője szempontjából kielégítőnek. A májusi plenáris EP-ülésen véglegesítendő, most született egyezségnek része a szerkezeti reformok közös kidolgozása, amelyet 2008-2009-re ígérnek, valamint a költségvetés felhasználásának egyszerűsítése az új szabályozáson és ellenőrzésen keresztül.
A végösszegeket tekintve mintegy 4 milliárd euróval emelték meg azt a keretet, amit decemberben meghatároztak: 2 milliárddal emelték a versenyképesség fokozását, a növekedést és a foglalkoztatottságot támogató keretet, mintegy 40 ezer fővel emelték az Erasmus programban résztvevő diákok számát, az egészségügy és a kultúra számára sikerült újabb 500 millió eurót szerezni, s a közös kül- és biztonságpolitika pénzügyi keretét is 800 millió euróval emelték. Szintén a megállapodás értelmében az Európai Beruházási Bank (EIB) további két és fél milliárd eurós keretet biztosít kutatásfejlesztésre, a transzeurópai közlekedési hálózatok építésére, valamint a kis- és középvállalatok fejlesztésére.
Surján László hangoztatta: mindenki örül annak, hogy van megállapodás, mert az unió működéséhez ez jobban hozzájárul, mint ha évenkénti költségvetéssel kellene bajlódni. Pozitív az is hogy míg hét évvel ezelőtt az EP-képviselők csak kétmilliárddal tudtak többet kikényszeríteni a tagországoktól, most ez az EIB-keretnöveléssel együtt hat és félmilliárdos összeg. Továbbra is kételyek vannak ugyanakkor bizonyos programok finanszírozását illetően, és megmaradt az az alapvető véleménykülönbség is, amely a tanácsot és a parlamentet jellemezte. A megállapodás "a legkisebb rossz" - tette hozzá a Fidesz képviselője.
Az uniónak szerinte nem sikerült olyan költségvetést kidolgoznia, amely biztosítja a versenyképesség növelését szolgáló program hatékony végrehajtását.
- Ha Magyarország ki tud törni a tíz új tagállam köréből azáltal, hogy hatékonyabb felhasználója lesz a kereteinek, akkor ez a megállapodás végül is az érdekeinknek megfelel... A felhasználás eddigi alacsony szintje az új tagországokban nem tette lehetővé, hogy több felzárkóztatási pénzért harcoljunk - mondta Surján László.
MTI - fidesz.hu