A magyar ORTT-nek megfelelő CNA az audiovizuális szektor problémáit az európai és a demokratikus normák szerint igyekszik szabályozni. Ebben a testületben foglal helyet alelnökként Gáspárik Attila, aki egyébként eredeti szakmáját tekintve színész és pedagógus. Magyarországon is ismert a neve, a Hét Világgazdaság című lap nemrég neki ítélte a Hét legjobb blogja címet.

A romániai sajtó helyzetét elemezve úgy fogalmaz: a romániai társadalomra l990-ben "rászakadt a szabadság", az országnak egy pillanat alatt kellett politikai közéletet, gazdasági életet, sajtót teremtenie, ezeknek nem volt hagyománya. Gáspárik úgy látja: ebben a sajtóban még mindig nem indult be a megtisztulási folyamat, "iszonyatos összefonódások" vannak.

Még ma sem lehet pontosan ismerni a sajtó tulajdonosi viszonyait - mondja, kifejtve: úgy építették fel a médiarendszert, hogy Romániában lehet egyszerre birtokolni rádiót, televíziót és nyomtatott sajtóterméket. Nehezen ellenőrizhető trösztök jöttek létre, a versenyhivatal gyenge, olyan monopóliumok képződtek, amelyek révén egy-egy kis politikai-gazdasági érdekszövetség dönti el évtizedekre a dolgokat - hangsúlyozta a CNA alelnöke.

A romániai média ugyanúgy viselkedik, mint a közélet, vagyis kaotikusan, szakmailag kikezdhető módon. Sokszor beavatkozott a politikai folyamatokba - mondta, példaként említve a legutóbbi választások előtti időszakot, amikor a média egésze egyöntetűen Adrian Nastase akkori miniszterelnök bukására játszott.

A román tájékoztatási rendszer másik rákfenéje a pénzügyi problémákból adódó függőség. Hatalmas mértékű volt az infláció éveken keresztül - idézte fel Gáspárik -, egyik-másik rádió vagy televízió rendkívüli mértékben eladósodott. Ki az, aki ebben a helyzetben képes objektíven írni? - állapította meg Gáspárik, hozzáfűzve, hogy éppen a legnagyobb közvélemény-formálók voltak a legnagyobb adósok.

A CNA alelnöke hangsúlyozta: a román sajtó a román politikusokhoz hasonlóan gyakran használja fel a "magyar kérdést" figyelemelterelés céljára. A Ziua című napilap főszerkesztője (egy nagyobb sajtótröszt vezetője) ellen például bűntető eljárás indul, fél lábbal a börtönben van, ezért minden erőfeszítésével a románság legnagyobb "megmentőjeként" kíván feltűnni. Ezért éppen ez a lap folytatott az elmúlt hónapokban szélsőségesen magyarellenes kampányt.

A CNA-nak azonban van mozgástere - mondta az alelnök -, hiszen a műsorfelügyelet keretében van mód a tartalmi szűrésre, bírságolásra. Ügyelnie kell például arra, hogy a hatalmon lévő politikai erőknek ne legyen túlsúlyuk. Fontos a kiskorúak védelme. A testület bünteti azt is, ha a médiában uszítás folyik.

Gáspárik elmondta: a CNA a frekvencia és a műsorszolgáltatói jog elosztásakor azt a szempontot tartja szem előtt, hogy nagyjából minden kisebbségi kategória (etnikai, vallási, nyelvi, ideológiai, művészeti) megkapja a neki szóló műsorszolgáltatót. A testület nemrég első ízben döntött úgy, hogy Kolozsváron nyelvi szempontok alapján ítél oda rádiófrekvenciát, pályázatot írt ki cégek számára, hogy létrehozzák az első magyar nyelvű kereskedelmi rádióadót.

Arra a kérdésre, hogy miért is ír blogot (amely a www.transindex.ro honlapon is lehívható), Gáspárik Attila kifejtette: hiánypótló fórumot akart teremteni, amely kimondottan a média kérdéseivel foglalkozik. Az olvasók gyorsan és közvetlenül reagálnak, a blogban bátrabban megírják véleményüket.

Gáspárik szerint a romániai magyar sajtó legfőbb erénye, hogy egyáltalán létezik. Úgy látja azonban, hogy ez a sajtó túlságosan szemérmes, mindenre igenlő, némán követi az eseményeket, nem provokatív, nem gerjeszt érdemi vitákat a közélet kérdéseiről. Ez vonatkozik mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez (RMDSZ) hű, mind az annak politikájával szemben álló lapokra. Gáspárik szerint a "lojalitás" ma érvényesülő formája nem tesz jót a közéletnek, mert az csak az igenlést jelenti. "Hiányolom a romániai magyar sajtó egészséges kritikai szellemét. Az igazi lojalitás azt jelenti, hogy nyílt kritikával is tudom illetni az adott jelenséget, lényegi kérdéseket vetek fel. Nem jó az állandó bólogatás" - véli az interjúalany.

Gáspárik szerint az országos napilapoknak - így a bukaresti Új Magyar Szónak és az erdélyi Krónikának - kifejezetten használ a konkurenciaharc. Bíráló szóval illette ugyanakkor bizonyos megyei lapok vezetőinek monopolhelyzetét. Elgondolkoztatónak tartja például, hogy valaki tizenhét éve főszerkesztő, pedig nem is pályázat útján került oda. Ez a fajta bebetonozás jellemző a romániai magyar közéletre" - vélte Gáspárik.

Szerinte a romániai magyar sajtó sem esett át a rendszerváltás utáni megtisztuláson, ha majd ez megtörténik, a közélet is tisztább lesz, és csillapul majd az a nagy gőz is, amely ma még feszíti a legitimizált és nem legitimizált romániai magyar szervezeteket.

Ha ez a sajtó pluralizálódott volna, a romániai magyar közélet is pluralistább lenne - állapította meg Gáspárik Attila, aki szerint a sajtónak lett volna lehetősége kezdeményezőbb módon hatni az RMDSZ-en belüli ideológiai műhelyek működésére, jóindulattal, de alaposabban körüljárhatta volna az RMDSZ legfontosabb döntéseit - mondta Gáspárik Attila.


MTI - fidesz.hu