A csendes budai környéken, fenyők mögé rejtett diszkrét villa volt a korábban sokat költözködő Bartók Béla utolsó magyarországi lakóhelye 1932-től 1940-es Egyesült Államokba való emigrálásáig, s ez egyben pályafutásának leggyümölcsözőbb helyszíne és időszak is volt. A Csalán utcai házban komponálta az I. hegedűversenyt, a Mikrokozmoszt, a VI. vonósnégyest és a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára című művet, amelyet a Bázeli Kamarazenekar megrendelésére írt, és amelyet a svájci együttes hetven évvel később a Bartók-jubileum alkalmából pár nappal ezelőtt a Budapesti Tavaszi Fesztiválon előadott - hangsúlyozza a Libération.

Az emlékház részletes bemutatása kapcsán a párizsi újság kiemeli, hogy a Bartók-Pásztori házaspár lakása, a zeneszerző rovar-, kagyló- és egyéb gyűjteményei, valamint az első emeleten kialakított koncertterem mellett a látogatók azt a fonográfot is megtekinthetik, amellyel Bartók népzenegyűjtő körútjait járta. Bartók írásait idézve említi meg a lap, hogy mennyire meghatározó volt számára a magyar, román, szlovák, rutén és arab parasztzene.

A Bartók-évből a Libération a Nemzeti Filharmonikus Zenekar, valamint Kocsis Zoltán és Jandó Jenő "kiváló tolmácsolásában" előadott Szonáta két zongorára és ütőhangszerekre című alkotást és Eötvös Péter Bartók Bélának ajánlott zongoraversenyét említi. A Filharmonikusok karnagya és a zeneszerző harminc év után először Bartók összes műveinek felvételére készül - írta a Libération.


MTI - fidesz.hu