"A hatodik órától a kilencedik óráig sötétség borult az egész földre. Kilenc óra tájban Jézus felkiáltott, hangosan mondva: "Éli, Éli, lamma szabaktani?" Vagyis: "Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?"

Ezt hallva az ott állók közül néhányan megjegyezték: "Illést hívja." Egyikük rögtön odaszaladt, fogott egy ecetbe mártott szivacsot, rátűzte egy nádszálra és inni adott neki.

A többiek meg így beszéltek: "Hadd lássuk, eljön-e Illés, hogy megszabadítsa!" Most Jézus még egyszer hangosan felkiáltott, és kilehelte lelkét."
(Mt,27.46-50.)

A húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe: Krisztus kínszenvedésére, kereszthalálára és feltámadására emlékezünk ezeken a napokon.

Nagypéntek

Nagypénteken arra az áldozatra emlékezünk, ami által a keresztény hit szerint a megváltás valósággá lett: Jézus Krisztus irántunk való személyes szeretetből az életét adta, hogy reményünk legyen az örök életre.

Nagypéntek két szempontból is szigorú böjti nap: egyrészt bűneink tették szükségessé, hogy Isten a végsőkig adja magát az ember életéért, hogy hitetlenségünk legmélyén a szenvedésből és a halálból is részt vállaljon. Másrészt nagypénteken Jézus egyedül maradt: tanítványai elhagyták, és ez a mai keresztényeket személyes bűneikre emlékezteti: arra, hogy ezerféle módon megtagadhatjuk az értünk meghalt, bennünket megváltó Krisztus iránti hűséget.

Az első keresztények Jézus halála napját liturgia nélküli ünnepként tartották egész napos szigorú böjtölésben. Csak a IV. században alakultak ki nagypéntek különféle istentiszteleti formái eucharisztikus ünneplés nélkül. Jeruzsálemben e napon imádkozva vonultak az utolsó vacsora termétől a kálváriáig, ahol a püspök tiszteletadásra felmutatta a népnek a szent kereszt ereklyéjét. Utána szentírási részleteket olvastak fel, és a papság kisebb csoportoknak mondott beszédet.

Rómában a VII. századtól kezdve olvasták János evangéliumából Jézus szenvedéstörténetét. A VIII. században a pápa kezében a tömjénezővel haladt a szent kereszt ereklyéje előtt, majd a kereszthódolat után igeliturgia következett. Szentáldozás nem volt, a XII. századtól a szertartást végző pap áldozott, más nem. XII. Piusz pápa 1955-ben engedélyezte ismét az áldozást a nagyhét megújításával.

Nagyszombat

Nagyszombaton az Egyház Krisztus sírjánál időzik, szenvedéséről és haláláról elmélkedik. Az oltár minden felszerelésétől megfosztva áll. Nincs szentmise, az Eucharisztiát is csak a haldoklóknak viszik el.

Régen nagyszombat reggelén hívták össze a katekumeneket (hittanulókat) az utolsó oktatásra és a keresztség előtti szertartásokra (fülek megnyitása, megkenés a katekumenek olajával, ellentmondás a gonosz léleknek és a hitvallás letétele).

Húsvéti vigília

A vigília szertartása visszamutat a IV. századra. Már akkor szerepelt a szertartás négy lényegi része: a fény liturgiája, a szó liturgiája, a víz liturgiája, a kenyér és a bor liturgiája, Eucharisztia.

A fény liturgiájában a fényköszöntő rítus az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából fejlődött ki. A tűzszentelés a frank birodalomban már a VIII. században szokás volt a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására, amit Róma a XII. században vett át. Ekkor vált általánossá a bevonulási körmenet is. A húsvéti gyertya és dicséretének ősi szertartását ugyancsak a gall liturgia bővítette ki (a kereszt jelének, az évszámnak és az alfa és omega betűknek a bevésése, a tömjénszemek ráhelyezése.) Az olvasmányok minden vigília velejárói voltak kezdettől fogva. A keresztség szentségének kiszolgáltatása húsvét éjjelén is már az ősegyház gyakorlata volt. A vigília ünnepség koronája az Eucharisztia ünnepélyes bemutatása.

A húsvéti vigília szertartása az évszázadok folyamán először nagyszombat délutánjára, majd nagyszombat reggelére került. XII. Piusz pápa 1955-ben helyezte vissza ismét a szombat esti, illetve az éjszakai órákra.

A húsvéti szent vigíliát követően az V. századtól húsvét hajnalán volt még egy szentmise, a húsvéti ünnepi mise. A szentlecke után a XI. században vezették be a sequentiát, amelyben a feltámadt, győztes Krisztus dicsérete hangzik el, Mária Magdolna tanúságtételével, amely ma is szerepel a misében. A húsvéti szent három nap a húsvétvasárnapi vecsernyével fejeződik be.

MNO, katolikus.hu - fidesz.hu