10,7 százalékkal nőtt három hónap alatt Magyarország központi költségvetésének forint- és devizaadóssága. Míg 2005 év végén még "csupán" 12 744, 2 milliárd forint az adósság, 2006 március végére 14 102,9 millirdra emelkedett - derül ki a pénzügyi tárca szerdán közzétett jelentéséből.

Az év első három hónapjában tehát 1358,8 milliárd forintnyi hitelt sikerült összehozni a költségvetésnek, ebből 776,4 milliárdnyit devizában (ez 21,6 százalékkal növelte a deviza-adósságot), 582, 3 milliárdot forintban. A most felhalmozott adósság nagy része állampapírokban fekszik. Ebből 538,2 milliárd forint összegű devizakötvény-kibocsátást, 44,6 milliárd forint összegű devizahitel-felvételt jelzett a PM, s a forint árfolyamának gyengüléséből is 197,3 milliárd forintos emelkedést jelentettek.

A teljes adósság 25,3 százalékát kitevő devizakötvények esetében március végéig három alkalommal bonyolított le a Magyar Állam devizakötvény-kibocsátást: januárban 1 milliárd euró, márciusban 50 milliárd japán jen, 93,8 milliárd forint értékben, szintén márciusban 500 millió angol font értékben.

Javított hiány-előrejelzés: 1542,5 milliárd forint

Az eddigi 1545,8 milliárd forintról 1542,5 milliárdra csökkentette a tárca az éves hiányelőrejelzését, az első félévre 1283 milliárd forintos deficitre számítanak. Ez az új előirányzat az éves hiány 83,2 százalékát teszi ki.

Az év harmadik hónapjában az államháztartás hiánya 353,7 milliárd forint volt, szemben a várt 262,6 milliárd forinttal. Ezen belül a központi költségvetés 242,1 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 102,1 milliárd forintos hiánnyal zártak. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege 9,5 milliárd forintos deficitet mutat - hangzott el a szaktárca szerdai
tájékoztatóján.

A PM magyarázza a bizonyítványát

Az államháztartás negyedéves mérlege 789,2 milliárd forintos hiányt mutat. A prognózis 698,1 milliárd forint volt. A prognózisnál nagyobb hiány oka nem az volt, hogy a költségvetési intézmények lényegesen többet költöttek volna a vártnál, legalábbis a pénzügyi tárca szerint.

A PM szerint az európai uniós programok végrehajtása, a pályáztatás, és az ezzel kapcsolatos kifizetések növelték a negyedéves hiányt, mivel a költségvetés az uniós pénzeket megelőlegezi, de ezt a közösség később megtéríti. Ez csak átmenetileg és éven belül növeli a hiányt.

Másik indokként azt jelzi a tárca, hogy az előző esztendőhöz képest ütemesebben érkeznek az adóbevallások, főleg azok küldték el ezt, akik adót kívánnak visszaigényelni. Ez is olyan kiadás, amivel később számolt a prognózis, ám előbb jelentkezett, de az éves pályát nem változtatja.

Az első negyedévben számos olyan kiadás is jelentkezett, amelyek egyszeriek a PM tájékoztatása szerint. Ilyen a januári 13. havi bér kifizetése a közszférában, vagy a mezőgazdasági termelők év elején kifizetett költségvetési támogatása. Az idén a nyugdíjasok is már teljes 13. havi nyugdíjat kapnak, ennek felét szintén az első negyedévben, márciusban fizették ki.

A Pénzügyminisztérium szerint a január elsejétől 20 százalékra csökkent 25 százalékos áfa kulcs is hatással volt a márciusi nettó áfa-bevételekre, hiszen a cégek már 20 százalékos áfa alapján fizettek adót a költségvetésnek, de múlt évi visszaigényléseik még 25 százalékos áfával történtek.

Forrás: mno.hu, tozsdeforum.hu, pm.hu

fidesz.hu