Az állami ellenőrzésű orosz gázmonopólium azzal fenyegette meg az európaiakat, hogy fokozott mértékben új piacokra, jelesül Észak-Amerikára és Kínára orientálja szállításait a jövőben, ha az EU korlátozni próbálja tevékenységét a maga piacán és politikai töltetet ad a gázellátási kérdéseknek. A burkolt fenyegetést az Alekszej Miller Gazprom-vezérnek az EU-tagok moszkvai nagyköveteivel lezajlott megbeszéléséről kiadott közlemény tartalmazta. A Kommerszant utalt a londoni Financial Times jelentésére, amely szerint a brit kormány a vállalati fúziók szabályozásának megváltoztatását fontolgatta, hogy meggátolja a Gazpromnak az értékesítő hálózatba való bejutását a legnagyobb brit gázszolgáltató, a Centrica tervezett átvételével. A Kommerszant rámutatott: a Gazprom kitermelési és szállítási részesedéseket kínál az európai nagyoknak, s ezek fejében az európai gázelosztó hálózatokban igényel részesedéseket. A Kreml szerint ez a részvénycsere garantálná (a szállító) Oroszország és (a fogyasztó) Európa érdekeinek kölcsönös tekintetbe vételét, hiszen fogyasztók és szállítók (amelyek a barikád ellentétes oldalán álltak) egy csónakba kerülnek. Az oroszországi beruházások lehetőségének vonzereje pedig arra készteti az európai partnercégeket, hogy lobbizzanak kormányaiknál a Gazprom érdekében, magyarázta a Kommerszant, megjegyezve, hogy a csomagba beletartozik még egy orosz igény: Európa tegyen le azokról a kísérleteiről, hogy a Gazprom megkerülésével szerezzen be gázt Közép-Ázsiából.

Mindamellett az orosz lap szerint egy politikai megállapodás az Európai Bizottsággal szóba sem jöhet: Brüsszel ugyanis közvetlen európai hozzáférést akar a közép-ázsiai gázhoz Oroszország közbejötte nélkül. A nemzeti kormányok pedig az energiapiaci liberalizálás küszöbén még a többi európai vállalat üzletrészek iránti érdeklődésére is érzékenyen reagálnak, nem beszélve a kívülállókról, jegyezte meg Katinka Barish Európa-kutató. A Kommerszant szerint ebben a stratégiai játékban a Kreml eddigi egyetlen sikerét Balti-tenger alatti, vitatott gázvezeték alkotja, amelynek építésére és üzemeltetésére a Gazprom két német céggel társult az Észak-európai Gázvezeték Társaságban (NEGP). A terv keretében a Gazprom részesedést juttat a BASF Wintershallnak és az E.ON Ruhrgasnak a jamal-nyenyecföldi Juzsno-Russzkoje gázlelőhely kiaknázásában, míg a két partnercég részesedéseket enged át az orosz monopóliumnak európai gázelosztó hálózatában. A Gazprom a BASF-fel már megállapodott, de az E.ON-nal még nem. A végleges megállapodás bejelentését a jövő hét közepén Tomszkban esedékes orosz-német csúcson ígérték, de médiaértesülések szerint a tárgyalások megint elakadtak. A Gazprom szerint az alku keretében az E.ON magyarországi üzletrészeket is kínált neki (a Moltól frissen megszerzett a Földgázellátóban és Földgáztárolóban, s a már régóta a tulajdonában lévő E.ON Hungariában is).

MTI - fidesz.hu