Az országos listáról való mandátumszerzés célja, hogy az egyéni választókerületek választási eredményeiben kialakult aránytalanságot csökkentse. Az országos listákon a jelöltek az országosan összesített töredékszavazatok arányában, a bejelentés sorrendjében jutnak mandátumhoz.

Az országos listáról a töredékszavazatok alapján osztják ki a mandátumokat, a töredékszavaztok két helyről származhatnak: egyrészt az egyéni választókerületekből, másrészt a területi listán nem hasznosult szavazatokból.

Töredékszavazatnak minősülnek az első fordulóban leadott szavazatok közül azok, amelyek nem vezettek mandátumszerzéshez. Az egyéni választókerületekben keletkezett töredékszavazat minden olyan jelöltre leadott szavazat, amellyel nem nyert a jelölt, akár az első, akár a második fordulóban. Ez természetesen csak azon pártokra vonatkozik, amelyek elérték az 5 százalékos küszöböt, közös lista esetén a 10 százalékot.

Az első fordulóban 66 helyen eldőlt, ki szerez az egyéni választókerületben mandátumot, ezekben a kerületekben már tudható, mennyi töredékszavazat került fel az országos listára. A 110 egyéni választókerületben tehát meg kell várni a második fordulót, mivel csak akkor derül ki, ki szerez mandátumot a választókerületben, és a többieknek onnan lesz töredékszavazatuk.

Töredékszavazat a területi listán is keletkezik, mivel most minden megyében érvényes és eredményes volt a választás, ezt már ma ki lehet számítani. Töredékszavazat a területi listán tehát minden olyan voks, ami nem volt elég ahhoz, hogy mandátumot szerezzen a párt, illetve ami meghaladja azt a szavazatszámot, amit a párt a mandátumszerzéshez felhasznált.

Ezek a töredékszavaztok kerülnek fel az országos listára, ahol egy bonyolult matematikai eljárás során osztják szét a pártok között a mandátumokat.


MTI - fidesz.hu