Az amerikai földrészen közép-európai idő szerint szombat délben megkezdődött a magyarországi parlamenti képviselőválasztás második fordulója.

Ausztráliában csak késő este járulnak az urnák elé a szavazók. Ezeken a helyeken az első fordulóhoz hasonlóan az időeltolódás miatt egy nappal korábban kezdik a választást, hogy a szavazás a magyarországi urnazárás időpontjára ott is befejeződjék.

Most csaknem hatezren voksolhatnak külföldön

A külföldi képviseleteken azok adhatják le voksukat, akik az első forduló előtt kellő időben kérelmezték ezt, s közülük is csupán azok, akiknek hazai lakhelyén nem volt eredményes az első forduló. Összesen 5943 választópolgár jogosult most külföldön szavazni, a legtöbben közülük Londonban (860) és az amerikai kontinensen adhatják le voksukat.

Érdekesség, hogy a legnagyobb számú külföldi szavazat a budapesti második válaszási körzetben várható (407), a legkevesebb pedig, mindössze 4-4 néhány szabolcsi és hajdú-bihari körzetben. Az első fordulóban 8112-en kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, s a hazainál magasabb, 84,43 százalékos volt a részvételi arány.

A külföldön szavazók ugyanolyan szavazólapot kapnak, mint az itthoniak, szavazataikat összegyűjtik, hazaszállítják, majd szétválogatás után az illetékes választási körzet kijelölt szavazókörébe viszik, ahol belekeverik az itthoni szavazatok közé őket. A szállítási idő hat napot is igénybe vehet, ezért leghamarabb 29-én tudják ezeket az urnákat felbontani, a szavazatokat összeszámolni, s előzetes végeredmény hirdetni. Mindezek miatt jócskán csúszik a korábbi szavazásokhoz képest a választás végeredményének kihirdetése.

Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda vezetője szerint leghamarabb május 7-8-án lehet végső eredmény, hiszen az előzetes végeredmény ellen még jogorvoslati kérelemmel is élni lehet, majd ezek után tudják kiosztani az országos listás mandátumokat.

110 körzetben, ötmillió szavazót várnak a szavazókörök

A választás második fordulója - az amerikai földrész és Ausztrália kivételével - mindenütt helyi idő szerint vasárnap 6 órától 19 óráig tart. Magyarországon mintegy ötmillió szavazó voksohat abban a 110 egyéni körzetben, ahol az első forduló nem volt eredményes. Most a választópolgárok csak egy szavazócédulát kapnak. A szavazólapokon az első fordulóban első három helyezést elért jelölt neve szerepel, illetve mindenki, aki a 15 százalékot elérte az adott választókerületben és a cédulák kinyomtatása előtt nem lépett vissza. Bármely jelölt a szavazás befejezéséig bármikor visszaléphet, azonban a kampánycsend miatt erről péntek éjfél után már csupán a szavazólapról értesülhetnek a választók. A visszalépett jelölt neve - amennyiben idejében jelezte -, már nem szerepel a szavazólapon. Azokban a körzetekben, ahol a szavazólap nyomdába adása után lépett vissza valamelyik jelölt, a szavazólapokon filctollal áthúzzák a visszalépett jelölt nevét.

Csak akkor érvényes a szavazás, ha azon az adott választókerületben a választópolgárok több mint 25 százaléka részt vesz. A legtöbb voksot szerző jelölt szerez mandátumot, a második és harmadik helyen végző jelöltek szavazatai "elvesznek".

Igazolni kell a személyi azonosságot és a lakcímet is

A választópolgároknak ugyanazokat a dokumentumokat kell magukkal vinniük, mint az első forduló napján: a lakcímüket is tartalmazó személyi igazolványukat, vagy új típusú, kártya formátumú személyazonosító okmány esetén lakcímigazolványukat is. A személyazonosító igazolvány helyettesíthető az új típusú jogosítvánnyal vagy útlevéllel is, de utóbbiakhoz is mellékelni kell a lakcímigazolványt.

A mozgásukban korlátozottakat a szavazatszámláló bizottság két tagja mozgóurnával keresi fel. Mozgóurnát a szavazás napja előtt a lakóhely szerinti polgármesteri hivatalban, a helyi választási irodánál, vagy a szavazás napján az "Értesítőben" megjelölt szavazókör szavazatszámláló bizottságától lehet kérni.

A szavazatszámláló bizottságnak a választópolgár előtt le kell pecsételnie az átadott szavazólapot. A bizottság köteles egy borítékot is mellékelni, továbbá biztosítania kell a szavazás titkosságának feltételeit. A választó dönthet arról, felkeresi-e a szavazófülkét vagy sem. A kitöltött szavazólapot a szavazatszámláló bizottság előtt a borítékban kell az urnába dobnia.

Érvényesen szavazni a jelölt, illetve a jelölő szervezet neve alatti, illetve melletti körbe írt "X" vagy "+" jellel lehet, minden más jelzést - például bekarikázást vagy aláhúzást - a szavazatszámláló bizottság tagjai érvénytelenítenek. Érvénytelen voksnak számít a több jelölt "körébe" írt "X" vagy "+" jel is, ugyanúgy, mint az üresen hagyott szavazólap.

Ha a szavazólap kitöltését a választópolgár elrontja, egy alkalommal újat kérhet a szavazatszámláló bizottságtól. Amennyiben a választópolgár úgy gondolja, hogy a voksolás körülményeiben szabálytalanság történt, kérheti, hogy az esetről a bizottság a jegyzőkönyvben készítsen jelentést.

Fontos tudni, hogy azok, akik a lakóhelyüktől távol lesznek a szavazás napján, csak az első forduló előtt kikért igazolással szavazhatnak tartózkodási helyükön. Az igazoláson fel kellett tüntetni budapesti tartókodás esetén a kerületet is, ennek hiányában nem fogadják el azt. Ugyanakkor arra is lehetőségük van a szavazóknak, hogy - bár korábban igazolást kértek -, mégis az eredeti lakhelyükön szavazzanak. Az első fordulóra 57999, a másodikra pedig 46144 szavazó kért ilyen jellefű igazolást.

110 egyéni és 64 országos listás helyért folyik a küzdelem

A választás első fordulójában 66 egyéni választókörzetben eredményes és érvényes volt a szavazás, így ezekben már nem lesz második forduló. Mivel mindenhol érvényes volt a választás, a területi listás mandátumokat ki lehett osztani, ám a lehetségesnél hat hellyel kevesebbet kaptak a pártok (a kevés szavazathányad miatt ennyi "felcsúszott" az országos listára: az OVB kiszámolja, hogy egy területi listás mandátumhoz mennyi szavazat szükséges, s ahol a pártok ezt nem szerzték meg, ott kevesebb mandátumot osztanak ki), összesen 146-ot. Az országgyűlési választások második fordulójában 110 egyéni és 64 országos listás helyért folyik a küzdelem. Az országos listára az állampolgárok közvetlenül nem szavaznak, innen töredékszavazatok alapján kaphatnak mandátumot a pártok. A töredékszavaztok két helyről származhatnak: egyrészt az egyéni választókerületekből, másrészt a területi listán nem hasznosult szavazatokból.
Töredékszavazatnak minősülnek: az egyéni választókerületben a választás első érvényes fordulójában az olyan pártjelöltekre leadott szavazatok, amelyekkel a választás egyik fordulójában sem szereztek mandátumot; a területi választókerületben - a választás érvényes fordulójában - a listákra leadott olyan szavazatok, amelyek mandátum megszerzéséhez nem voltak elegendőek, illetőleg amelyek mandátum megszerzéséhez felhasznált szavazatszámot meghaladták.

Ezek a töredékszavaztok kerülnek fel az országos listára, ahol egy bonyolult matematikai eljárás során osztják szét a pártok között a mandátumokat.

MNO - fidesz.hu