Magyarországon kívül az új tagok közül csak Málta lépte túl tavaly is a deficithatárt: 3,3 százalékos volt, de ott is jócskán csökkent a 2004-es 5,1 százalékról. Észtországban tavaly emelkedett a hiány, 1,6 százalékra a tavalyelőtti 1,5 százalékról, de továbbra is kényelmesen elmaradt a riadószámtól.

Az EU pénzügyminiszteri tanácsa korábban szeptemberi határidőt adott az úgynevezett konvergencia-program felülvizsgálatára a magyar kormánynak.

- Most, hogy a választások véget értek, várjuk a konvergencia-programot. Magyarországé a legnagyobb arányú államháztartási hiány az EU-ban - mondta az EU pénzügyi biztosának szóvivője, Amelia Torres hétfőn Brüsszelben.

A magyar kormány korábban 2008-ra ígérte a hiány leszállítását a GDP 3 százaléka alá, az EU-beli általános szabálynak megfelelően. Magyarország nem tagja az euróövezetnek, ezért - eltérően az euróövezeti országoktól - pénzügyi szankciók nem fenyegetik a deficit-túllépés miatt, de egyes tagországok esetleg fölvethetik az EU-támogatások csökkentését, ha nem sikerül mérsékelni a hiányt.

Megjegyzendő, hogy a deficithatárt krónikusan túllépő euróövezeti országokkal szemben sem alkalmaztak még szankciót sohasem.

Az Európai Bizottság fő szóvivője, Johannes Laitenberger hétfőn azt mondta, hogy a bizottság örömmel várja az együttműködés folytatását az új magyar kormánnyal.

A javuló mérleg ellenére Lengyelország és Szlovákia sem érezheti biztonságban magát. Az államháztartási hiányuk jövőre, 2007-ben megugorhat, mert akkortól az EU statisztikai hivatala már nem teszi lehetővé a nyugdíjreform költségének levonását. A statisztikai változtatás 1,7-1,9 százalékponttal toldhatja meg a lengyel deficitet, és valamivel kisebb mértékben a szlovákot. A magyar deficit tavaly 1,4 százalékkal lett volna nagyobb, ha benne lett volna a nyugdíjreform költsége is. A lengyel hiány is 4.4 százalékos lett volna tavaly a nyugdíjreform költségével együtt, a szlovák pedig 3,5 százalékos lett volna.

Elemzők szerint a tavalyi választások óta kis népbarát pártok támogatására szoruló lengyel konzervatív kormány tartózkodó a megszorító reformokkal szemben, különösen, mivel nem siet az euróövezetbe - habár Zita Gilowska pénzügyminiszter hétfőn azt mondta Varsóban, hogy "esetleg már 2009-ben komoly tárgyalások kezdődhetnek" az eurócsatlakozásról. Lengyelországnak nincs hivatalos céldátuma az euróövezeti csatlakozásra.

Még azt sem tudni, hogy a júniusban esedékes szlovákiai választások után az ottani új kormány megtartja-e majd reformlendületét, írta a Reuters hírügynökség hétfőn. A hétfőn megjelent EU-statisztikai adatok megerősítették, hogy Szlovénia valamennyi euróövezeti feltételt teljesíti, és az új tagok közül elsőként lehet az euróövezet tagja - a 13-ik - jövő januártól.

Litvánia is jövőre tervezte az eurócsatlakozást, de jó mérlegeredményei ellenére ez bizonyára halasztódik a nagy infláció miatt.

Kétséges Málta és Ciprus eurócsatlakozása is - amelyet ők 2008-ra terveznek - az euróövezeti követelményt meghaladó közadósságuk miatt. Lettország ugyancsak 2008-ban csatlakozna, de ott is túl nagy egyelőre az infláció.

Szlovákia 2009-re, Csehország és Magyarország 2010-re tervezi az euró bevezetését.

MTI - fidesz.hu