Jelenleg a magyar agrár- és élelmiszerexport mintegy 20 százaléka kerül a balkáni országokba, míg onnan a magyar agrárbehozatal 6-8 százaléka származik - mondta a szakember a Magyar Tudományos Akadémia által szervezett Balkán-konferenciasorozat mezőgazdasággal foglalkozó tanácskozásán. Úgy fogalmazott, hogy agrárszempontból a balkáni országok jelenleg még "alvó oroszlánnak" tekinthetők. Törökország, Bulgária és Románia nagy mezőgazdasági potenciállal rendelkezik, amit azonban még nem tud kihasználni. A főigazgató szerint Magyarországnak együtt kell működni ezekkel az országokkal, mert a különböző járványos állatbetegségeket meg kell előzni, másrészt viszont olyan logisztikai lehetőségekkel - tengeri kikötőkkel - rendelkeznek, amelyre a magyar agrárgazdaságnak feltétlenül szüksége van.

A főigazgató ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a balkáni országokból - elsősorban Törökországból - származó zöldség-gyümölcs már most is jelentős versenytársa a magyar termékeknek. Ez a verseny szerinte az évek múlásával egyre élesebbé válik majd. Megemlítette: Törökországnak már jelenleg is 400 millió dolláros többlete van a zöldségkivitelben, míg a gyümölcsök terén ez a többlet eléri az 1,5 milliárd dollárt. Udovecz Gábor emlékeztetett arra is, hogy jelenleg a balkáni országokban a termelés színvonala 40-50 százalékkal alacsonyabb az unió átlagánál. Így a magyarországi termelés színvonalától is hozzávetőleg ennyivel marad el a térség termelési szintje. Például: búzából a termésátlag az uniós országokban átlag 5,7 tonna hektáronként, míg a balkáni országokban a búza terméshozama 3 tonna körül mozog hektáronként

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgatója megemlítette, hogy a balkáni országokban a mezőgazdaságilag hasznosítható területek nagysága mintegy a 60 százaléka az unió régi tagországaiban található mezőgazdaságilag hasznosítható területnek. Ez a későbbiekben rendkívül nagy kihívást jelenthet az unió számára, hiszen például Románia lesz az unió második legnagyobb kukorica termelője Franciaország után. Jelenleg azonban a balkáni agrárgazdaság még igen sérülékeny, mivel a mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepe az unió átlagánál - ami néhány százalékos csupán - lényegesen jelentősebb, általában 20 százalékot meghaladó mértékű, de Albániában eléri a 60 százalékot is. Emellett jellemző rá az elaprózott birtokszerkezet, azaz a gazdaságok területe nem haladja meg az 5 hektárt. Ebből fakad az a nagy mértékű kiszolgáltatottság is, amely jellemző a térségre, a most megjelenő multinacionális élelmiszer feldolgozó cégekkel és kiskereskedelmi hálózatokkal szemben. Még meglévő versenyhátrányát az uniós országokkal szemben a térség mintegy 15-20 év alatt hozhatja be - vélte a főigazgató.

MTI - fidesz.hu