Kecskemétet a Dunamelléki Egyházkerület központjává tette a reformkorban megalakult jogakadémia, mely hozzájárult a város dinamikus fejlődéséhez - mondta Szabó Gábor esperes, az intézményt fenntartó református egyházközség elnök-lelkésze az MTI-nek.

A felsőfokú oktatási intézmény miatt a Kecskemétre jövő értelmiségi ifjúság, a későbbi jogakadémiai tanárgenerációk kialakulása, a családok letelepedése alapvető változást jelentett a mezőváros életében - tette hozzá a lelkész.
Az értelmiség számbeli megerősödése hatással volt a város kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági életére, melynek köszönhetően a XIX. század második felében a külkereskedelem egyik legfontosabb városává vált Kecskemét.

Hiszem, hogy a szellemi befektetés és a szellemi tőke nélkül nincs sem lelki, sem pedig olyan anyagi fejlődés, mint amit produkált Kecskemét - fűzte hozzá Szabó Gábor. A jövővel kapcsolatban kifejtette: Magyarországon "most mintha sok jogi fakultás lenne".
Elmondta, hogy a Budapestre települt Károli Gáspár Református Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem Kecskeméten közös jogászképzést folytat színvonalasan és jól.

Már munkálkodunk olyan európai főiskolai képzésekben, amelyek talán hiányt pótolnának, keresettek és hasznosak városunk, nemzetünk és az európai közösség életére - fűzte hozzá Szabó Gábor esperes. A kecskeméti református egyházközség először 1828-ban terjesztette a Dunamelléki Egyházkerület közgyűlése elé kérését, a főiskola megalapításáról. Mivel a szomszédos Nagykőrös is hasonló kérelemmel állt elő, ezért évekig tartó verseny kezdődött a szomszédos atyafiakkal, mely a kecskemétiek "győzelmét" hozta. Az intézet is a kommunizmus áldozata lett: 1949-ben megszüntették.

A Kecskeméti Református Jogakadémia falai között tanult a haza bölcse Deák Ferenc, az első felelős magyar kormány miniszterelnöke Batthyány Lajos, de két évig Jókai Mór is hallgatója volt az intézménynek.

MTI - fidesz.hu