A magyar képviselő egyrészt üdvözölte, hogy az évtized elején bekövetkezett nagy áradások miatt az Európai Unió létrehozta a Szolidaritási Alapot, másrészt ennek a közösségi pénzeszköznek a rugalmasabb fölhasználását sürgette.

- Azt hiszem, most olyan helyzet alakulhat ki, amikor a választókerületemben, Dél-Magyarországon, és főleg a szomszédos országokban (Romániában, Szerbiában) szükség lesz ennek a Szolidaritási Alapnak a fölhasználására - hangoztatta Becsey. Utalva a magyar külügyminiszter fölvetésére, miszerint a közösségi segítség értékhatárát a rászorult állam sajátosságaihoz kellene igazítani, a magyar EP-képviselő támogatást keresett ehhez az Európai Parlamentben. - Az érintett térségek - a tagjelölt és a társult országok is - így érezhetik valóban, hogy Európa segít - tette hozzá.

Kitért arra, hogy az Európai Unió most dolgoz ki közösségi jogszabályt - irányelvet - az árvizek kezelésére, beleértve egy kockázatkezelési alap létrehozását részben tagállami, részben közösségi forrásokból. Becsey fölszólalásában egyrészt a közösségi tehervállalás növelését sürgette, másrészt azt, hogy a készülő árvízi direktíva minél nagyobb tekintettel legyen a harmadik országokkal való együttműködésre. Egyúttal kiállt amellett, hogy a gazdák árvíz esetén is kapják meg a közvetlen agrártámogatást. Továbbá, ha árvízi védekezés miatt - például víztározó, tehermentesítő elárasztás okán - ki kell vonni területeiket a művelésből, a támogatási jogosultságot akkor is tarthassák meg - sürgette Brüsszelben Becsey Zsolt.

MTI - fidesz.hu