Emelni kívánják áraikat májustól a hazai malmok, mivel mára többségüknél veszteségessé vált a termelés a nyomott átadási árak miatt - értesült a Világgazdaság. A bejelentett drágítás mértéke legalább 10-12 százalékos lehet. Ágazati szakértők úgy vélik: számos cégnek le kell építenie tevékenységét vagy abba kell hagynia az őrlést, ha a piacon nem tudja érvényesíteni árváltoztatási elképzeléseit .

A malmok az árnövelés alapvető okaként az uniós intervenciós felvásárlási rendszert jelölik meg, amely a jelentős itthoni felesleg ellenére magasan "árazza be" a hazai búzát. Az intervenció lényege, hogy Brüsszel a gabonát 104 euró körüli tonnánkénti áron megveszi, ha a terményt a tulajdonosok felajánlják. A kifizetőügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak (MVH) az elmúlt két év terméséből összesen 7,5 millió tonna árut kell(ett) felvásárolnia, amelyből a búza 2 millió tonnát tehet ki. Az MVH mára a legfőbb vásárlóvá lépett elő, miközben a belföldi szabadpiaci forgalom és az export csaknem teljesen leállt.

A 27 ezer forintos ár azt jelenti, hogy a malmok most jó esetben is 25-30 százalékkal drágábban juthatnak búzához a tavalyi aratás utáni, 21 ezer forintos tonnánkénti árakhoz képest - mondta Szalay Péter, a piac 7-8 százalékát birtokló Első Pesti Malom és Sütőipari (EPMS) Rt. vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: a molnárok az olcsóbb búzából az elmúlt évben nem tudtak egy évre elegendő terményt készletezni, mivel ehhez nem volt kellő anyagi hátterük. A cégek helyzetét az is rontotta, hogy - miközben a búza ára nőtt - a multinacionális üzletláncok lenyomták a lisztárakat.

Forrás: Világgazdaság

fidesz.hu