Sólyom László köztársasági elnök konferencia-sorozatot kezdeményez, amelynek célja a határon túli magyarok helyzetének és problémáinak pontos megismerése, és e kérdéskörrel kapcsolatban egy megújult szemlélet alapjainak lerakása.

A tervek szerint éveken át tartó program első találkozójára 2006. május 4-én kerül sor Budapesten, a Sándor-palotában, a szomszédos országokban élő magyar értelmiségiek részvételével. A konferencia célkitűzése az állapotfelvétel és a problémakörök azonosítása.

Sólyom László elnöki tevékenysége egyik sarkalatos pontjának tartja a nemzeti összetartozás erősítését, aminek egyik feltétele a határon túli magyarok helyzetének megismerése.

Ennek jegyében az államfő 2006. május 4-ére egynapos, nem nyilvános konferenciát hívott össze, amelyre olyan, a szomszédos országokban élő magyar tudósokat, a közéleti és a civil szférában elismert személyiségeket invitált meg, akik tevékenységük alapján, kutatási vagy szakterületük szabályai szerint tudnak érvényes megállapításokat tenni a határon túli magyarság helyzetéről.

A rendezvény a tervek szerint egy éveken át tartó szakmai konferencia-sorozat első állomása. Az évente két-három alkalommal megrendezendő találkozók célja a határon túli magyarok helyzetének felmérése, az új nemzedékek álláspontjának megismerése.

A meghívott résztvevők rövid előadásokat tartanak, amelyeket kerekasztal-beszélgetés követ. Az első, alapozó találkozó feladata az állapotfelvétel és a problémakörök azonosítása. A résztvevők a délelőtt folyamán saját régiójuk és szakterületük szempontjából fejtik ki véleményüket. A délutáni kerekasztal-beszélgetés három témát ölel fel: a határon túli magyarok helyzetének megváltozása az új európai viszonyok között (az Európai Unió jelenlegi tagjai és a közeljövőben taggá váló országai, és a többi ország helyzete közötti eltérés); a fiatal generációk magyarságtudata és a támogatáspolitika.

A konferencia-sorozat célkitűzése a határon túli magyarság kérdésével kapcsolatban egy megújult szemlélet alapjainak lerakása, mindenekelőtt a magyarországi közvélemény és a közélet számára. A tanácskozásnak nem feladata konkrét megoldási javaslatok kidolgozása, sokkal inkább a lehetőségek tudatosítása. A problémák és a perspektívák együttes feltárásával az államfő hatni akar arra, hogy megváltozzék a határon túli magyarokkal kapcsolatos anyaországi gondolkodásmód és cselekvés. Az eszmecserének a későbbiekben a nyugati szórványmagyarság helyzete is témája lehet.

A konferenciákon elhangzó előadások egy részének szerkesztett változata - a tervek szerint - megjelenik magyarországi tudományos folyóiratokban.

A kezdeményezés nem érinti a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) szükséges és fontos tevékenységét, és nem is illeszkedik annak kormányzati és politikai környezetébe. A Köztársasági Elnöki Hivatal hivatalosan tájékoztatta Komlós Attilát, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét a konferencia megrendezéséről, kiemelve, hogy az államfő által kezdeményezett tanácskozás kifejezetten tudományos igényű, a jövőbeli gondolkodást megalapozni kívánó konferencia.

OS - fidesz.hu