- 2003. április 23. - Fehér Erzsébet, a Pannonplast Rt. elnök-vezérigazgatója beadvánnyal fordult a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) a Pannonplast Rt.-ben történt befolyásszerzéssel kapcsolatban.

- 2003. május 8. - A PSZÁF helyszíni vizsgálatot tartott a K & H Banknál, a K & H Equities-nél a Pannonplast Rt. vizsgálata során tapasztalt pénzforgalmi és adatszolgáltatási visszásságok kiderítése érdekében. Ennek során először hallgatták meg tanúként Kulcsár Attilát, az Equities vezető brókerét.

- 2003. június 16. - Ismeretlen tettesek megverték Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnökét egy nappal azelőtt, hogy a szervezet nyilvánosságra hozta a befolyásszerzésről szóló felügyeleti határozatot. Eszerint a Britton Kft. és a Pevdi Kft. szabálytalanul vette át az ellenőrzést a Pannonplast Rt. felett. A Felügyelet célvizsgálata megállapította, hogy 2003. január 30. és február 5. között több, függetlennek látszó, de kivétel nélkül a K and H brókercége, az Equities állandó és megkülönböztetett elbánásban részesülő ügyfélkörébe tartozó befektető összesen 1,2 milliárd forint értékben több mint 950 ezer darab Pannonplast-részvényt vásárolt a tőzsdén. A Britton Kft. tulajdonosai cáfolták a PSZÁF állításait.

- 2003. július 8. - A külföldön tartózkodó Kulcsár Attila ügyvédje kijelentette: védence elismerte, hogy nem a jogszabályoknak megfelelően bánt a rábízott pénzzel, de együtt kíván működni a hatóságokkal az ügy felderítésében. Másnap Kulcsár bejelentette: nyomásgyakorlásra nyilatkozott úgy, hogy csak ő felelős a sikkasztásért, így ezt visszavonja. A bróker szerint az ügyben több banki vezető is érintett.

- 2003. július 10. - Lemondott Rejtő E. Tibor, a K & H Bank vezérigazgatója és Ludo Jacobs vezérigazgató-helyettes, bár a bank a felső vezetők esetleges érintettségéről szóló sajtóhíreket a leghatározottabban visszautasította.

- 2003. július 17. - Kulcsár Attilát beidézte az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatósága (SZBEI), de ő nem jelent meg gyanúsítotti kihallgatásán, így az ORFK nemzetközi elfogatóparancsot, a Fővárosi Főügyészség nemzetközi ügyészi elfogatóparancsot bocsátott ki ellene. Az osztrák hatóságok az ORFK SZBEI munkatársainak közreműködésével még aznap Bécsben elfogták Kulcsárt és kiadatási őrizetbe helyezték.

- 2003. szeptember 5. - A hegyeshalmi határállomáson feltartóztatták Rejtő E. Tibort, a K & H bank lemondott vezérigazgatóját. Kihallgatását követően szeptember 7-én sikkasztásban való bűnrészesség alapos gyanúja miatt a bíróság elrendelte előzetes letartóztatását. Bűnügyi őrizetbe került Garamszegi Gábor, a Betonút Rt. volt vezérigazgató-helyettese és Bitvai Miklós, az Állami Autópályakezelő Rt. volt vezérigazgatója, s előzetes letartóztatásba helyezték El Abed Hasszán szíriai állampolgárt is. Az ügyben gyanúsított másik szír állampolgár még augusztus 28-án eltávozott Magyarországról. A rendőrség gyanúsítottként kihallgatta a K & H volt osztályvezetőjét, valamint Kulcsár asszisztensnőjét is. Decemberben Rejtő E. Tibort és Bitvai Miklóst tíz-tízmillió forint, Garamszegi Gábort és a szíriai El Abed Hasszánt harminc-harmincmillió forint óvadék ellenében jogerősen szabadlábra helyezték. Rejtő és Garamszegi házi őrizetbe került.

- 2004. március 30. - Kiadták Magyarországnak és hazahozták Ausztriából Kulcsár Attilát, akit előzetes letartóztatásba helyeztek. Kulcsár 2004. június 2-től tett vallomást a Fővárosi Főügyészségen.

- 2004. június 9. - Az ORFK vizsgálati főosztályának gazdasági bűnözés elleni osztálya körözést adott ki sikkasztás miatt Kerék Csaba, a Britton cégcsoport magyarországi képviselője ellen, akit az ártándi határátkelőhelyen elfogtak, majd előzetes letartóztatásba helyeztek.

- 2004. szeptember 30. - A Budai Központi Kerületi Bíróság - ügyészi indítványra - megszüntette Kulcsár Attila előzetes letartóztatását, egyúttal szintén ügyészi indítványra elrendelte házi őrizetét. Egyidejűleg Kerék Csabát is házi őrizetbe helyezték.

- 2005. május 5. - A Pesti Központi Kerületi Bíróság az ügyészség indítványára első fokú, nem jogerős határozatában 38 magán-, illetve jogi személy vagyonát, vagyonrészét zárolta összesen több mint egymilliárd forint értékben. Július 12-én 31 esetben megszüntették az intézkedést.

- 2005. május 6. - Nyilvánosságra került: korábban a Nemzetbiztonsági Hivatal megsemmisítette azt az 595 lehallgatási jegyzőkönyvet, amely Kulcsár Attila telefonbeszélgetéseit tartalmazta. Tóth András, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár az MTI-vel közölte, hogy a selejtezések a jogszabályoknak megfelelően zajlottak.

- 2005. július 13. - A Fővárosi Bíróság megszüntette Kulcsár Attila házi őrizetét, és lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el vele szemben.

- 2005. augusztus 3. - Befejeződött a július eleje óta tartó iratismertetés a K & H-ügyben, az iratokat átszállították a Fővárosi Főügyészségre.

- 2005. augusztus 14. - A Magyar Televízióban bemutatták a Kulcsár Attila kihallgatásáról szóló videófelvételt. 22-én a Legfőbb Ügyészség kijelentette, hogy nem ütköznek semmilyen írott jogszabályba a vallomáskor alkalmazott, s nyilvánosságra került ügyészi módszerek.

- 2005. augusztus 24. - A Fővárosi Főügyészség benyújtotta a vádiratot a Fővárosi Bíróságra a Kulcsár Attila és társai ellen indított bűnügyben. Az ügyészség sikkasztásért, pénzmosásért, vesztegetésért és más bűncselekmények elkövetéséért emelt vádat 21 gyanúsítottal szemben, az elsőrendű vádlott Kulcsár Attila, a K & H Equities brókercégének volt ügyvezető igazgatója, a másodrendű vádlott Rejtő E. Tibor, a K & H Bank volt vezérigazgatója, a harmadrendű vádlott Kerék Csaba, a Britton Kft. volt ügyvezető igazgatója. Kulcsár Attilát különösen jelentős értékre, folytatólagosan elkövetett sikkasztással és magánokirat-hamisítással vádolják. A vádirat szerint a sikkasztás elkövetési értéke mintegy 23 milliárd forint, a bűncselekmény elkövetői 8,3 milliárd forintnyi kárt okoztak, de ennek jelentős részét az ügy kirobbanása, 2003. április 26. után zárolták a hatóságok.

- 2005. szeptember 5. - Őrizetbe vették Ferihegyen, majd később házi őrizetbe helyezték az Egyesült Államokból önként hazatért Schönthal Henriket, Kulcsár egykori üzleti partnerét, aki ellen 2004 elején indult eljárás a brókerügyben pénzmosás gyanújával.

- 2005. október 13. - Hatályon kívül helyezte a Molnár Csaba rendőr alezredes ellen vesztegetés és más bűncselekmények vádjával indult ügyben az első fokú, felmentő határozatot a Fővárosi Ítélőtábla és új eljárásra utasított. Molnár Csaba ellen, aki 2003 nyarán közreműködött a Kulcsár-ügy több gyanúsítottjának elfogásában, egy másik, Kulcsár Attilával közvetlenül összefüggő ügyben is vádat emelt az ügyészség.

- 2006. február 1. - Budapesten a Központi Nyomozó Főügyészség megszüntette a Puch László és Baja Ferenc szocialista országgyűlési képviselők ellen hivatalos személy által elkövetett vesztegetés miatt 2004 decemberében elrendelt nyomozást. A képviselőket Kulcsár Attila hozta összefüggésbe a brókerüggyel.

- 2006. február 22. - Szegeden a Csongrád Megyei Bíróság Katonai Tanácsa első fokon egy év - három évre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte Bácskai János dandártábornokot, a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ korábbi főigazgatóját az ellene Kulcsár Attilával, a K & H Equities Rt. brókerével kapcsolatban hivatalos személyként elkövetett bűnpártolás és gondatlanságból elkövetett államtitoksértés miatt indult büntetőügy megismételt elsőfokú eljárásán. Bácskai 2003 nyarán Ausztriában találkozott a magyar hatóságok elől bujkáló brókerrel. A bíróság mellékbüntetésként Bácskai János lefokozásáról döntött és kötelezte a felmerült bűnügyi költségek megtérítésre.

- 2006. április 20. - A Fővárosi Főügyészség vádat emelt Schönthal Henrik ellen a Kulcsár-üggyel összefüggésben.

MTI - fidesz.hu