A nyilatkozat szövegét a BKB keddi sajtótájékoztatóján mutatták be Kolozsváron. A dokumentum az egy hónappal korábban, szintén Kolozsváron szervezett felsőoktatási fórum következményeként született meg. Akkor az erdélyi magyar felsőoktatás érintett oktatói és több civil szervezet mellett az RMDSZ vezető politikusai is képviseltették magukat a rendezvényen.

A nyilatkozat szövege emlékeztet, hogy Európában minden jelentős - néhány százezer főt számláló - kisebbségi nemzeti közösség rendelkezik anyanyelvű egyetemi szintű oktatással. Leszögezik: a másfélmilliós erdélyi magyarság joggal tart igényt önálló, állami magyar tannyelvű felsőoktatási hálózatra. "Diszkriminatív és ekként elfogadhatatlan, hogy alapvető fontosságú szakterületeken - mint amilyenek a műszaki tudományok, zene- és képzőművészet, mezőgazdasági-, erdészeti és állatorvosi tudományok - nincs államilag finanszírozott felsőképzés. Bizonyos területeken pedig a magyar állami támogatásból fenntartott magánegyetemek - Sapientia Egyetem, Partium Keresztény Egyetem - pótolják a képzési lehetőségek hiányát" - áll a nyilatkozatban.

Az aláírók ezért szükségesnek tartják a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tannyelvű természet-, humán-, illetve társadalom- és gazdaságtudományi kar mielőbbi beindulását. Emellett kérik, hogy a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen jöjjenek létre magyar karok, és ezek szerveződjenek önálló döntéshozatali joggal rendelkező magyar tagozattá, igénylik a magyar oktatás megszervezésének elkezdését a Kolozsvári Műszaki Egyetemen (és igény szerint más műszaki egyetemeken), a Gheorghe Dima Zeneakadémián, egy erdélyi képzőművészeti egyetemen, valamint a kolozsvári Agrártudományi Egyetemen.

Az aláírók szeretnék, ha a vegyes tannyelvű intézményekben megvalósulna a tényleges kétnyelvűség, mégpedig azáltal, hogy a román mellett a magyar nyelv is váljék az intézmények hivatalos nyelvévé. Kérik még, hogy a törvényes kereteknek megfelelően történjék meg a magánegyetemek mielőbbi akkreditálása, az engedélyezésük után pedig részesüljenek állami támogatásban.
Bodó Barna, a BKB elnöke megemlítette, hogy az általuk megkeresett résztvevők közül csak a BBTE magyar tagozatának vezetői nem írták alá a nyilatkozatot.

A BKB az erdélyi magyar felsőoktatás ügyéért tavaly novemberben kezdett erőteljes lobbi-tevékenységét folytatja, jelenleg Genfben tartózkodik Hantz Péter, a szervezet szóvivője, aki az ENSZ emberjogi biztosának ad át egy hasonló tartalmú petíciót. A BKB adatai szerint a New York-i Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) által kezdeményezett levélkampány során ötezer levelet kapott Olli Rehn uniós bővítési biztos.

MTI - fidesz.hu