A kormányzat azért nem kéri egyelőre az Eurostat állásfoglalását arról, hogy a ppp-konstrukcióban építendő autópályák valóban nem terhelik-e a költségvetést, mert maga sem biztos abban, hogy az előkészített konstrukció átmenne az uniós rostán. A KSH szerint ugyanakkor érdemes lenne az Eurostathoz fordulni, mivel erősen határesetnek számítanak az autópálya-építések. Egy tavaly decemberi Európa tanácsi rendelet lehetővé teszi, hogy a túlzott hiány esetén követendő eljárás keretében a kormányok - illetve a hivatalos kapcsolattartó nemzeti statisztikai hivatalok - a kétséges elszámolási esetekben az Eurostathoz forduljanak, amely ez esetben gyorsan köteles választ adni.

Szakértők szerint célszerű lenne ezt meglépni, mivel országon belül is vita van az érintett szervezetek között az elszámolhatóságról. Ennek híján a kormány azt kockáztatja, hogy az utólagos értékeléskor "visszaírhatja" majd a költségvetésbe a megfelelő tételeket. Az Eurostat egyébként tud az elszámolás "libikóka"-helyzetéről, ezek után furcsán mutatna, ha a kormány nem kérné ki az előzetes állásfoglalást.

Amennyiben az Eurostat nem engedi a szóban forgó mintegy 330 milliárdos tételnek a költségvetésen kívüli elszámolását, az egyértelmű üzenetként értelmezhető: Brüsszel egyáltalán nem tolerálja a kormány "kreatív" könyveléstechnikai megoldásait. A magasabb kimutatandó hiányszám miatt elérhetetlen az euró 2010-es bevezetése, az ECB ugyanis túl gyorsnak ítélheti a szükséges hiánycsökkentést ahhoz, hogy azt fenntartható üteműnek lehessen mondani. Az idei finanszírozási tervre is komoly befolyással lehet ez a kérdés, a költségvetésen belüli autópálya-építést ugyanis alapvetően forintalapon finanszírozza a kormány (az Államadósság Kezelő Központ kötvénykibocsátásaival), a ppp-alapú építkezést pedig a mintegy 600 milliárd forintot kitevő euróalapú kötvénykibocsátásból fedezték volna. Ez utóbbi meghiúsulása a forintalapú finanszírozási igény hatalmas ugrását vetíti előre, így idén jelentős többletkínálat várható forintkötvényekből.

MNO - fidesz.hu